Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak (prágai) tanácskozásáról

hogy aktív politikai párbeszédet és együttműködést folytassanak a szocialista és a szoci­áldemokrata pártokkal, a háború- és rakétaellenes mozgalom különböző társadalmi­politikai erőivel. Teszik ezt annak érdekében, hogy olyan utakat keressenek, amelyek a háború és béke súlyos problémáinak konstruktív megoldásához, a fegyverkezési haj­sza — elsősorban a nukleáris fegyverkezés — megfékezéséhez vezetnek. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy az imperialista államokban a militarizmus fo­kozódását a szocialista országok ellen irányuló ideológiai felforgató tevékenység erősö­dése, rágalmazó kampányok kibontakoztatása, a belügyeikbe ' való durva beavatkozási kísérletek és különféle gazdasági szankciók alkalmazása kíséri. Ugyanakkor megállapították, hogy az imperializmusnak a fegyverkezési hajsza to­vábbi fokozására irányuló politikája közvetlen kapcsolatban áll a monopóliumoknak a tőkésországok dolgozói létérdekei ellen intézett támadásával, a társadalmi változások érdekében fellépő haladó mozgalmak elfojtásával. Az imperializmus a világpolitiká­ban az erőre építve egyre nyíltabban támogatja a sovinizmust és a fajgyűlöletet, teret enged a revansizmusnak és a neofasizmusnak, és az állami politika rangjára emeli a né­pek elleni terrorizmust. A tanácskozáson hangsúlyozták annak szükségességét, hogy erőteljesebben kell nép­szerűsíteni a létező szocializmus előnyeit és eredményeit, amelyek a gyakorlatban biz­tosították a munkához, a tanuláshoz, az államügyekben való demokratikus részvétel­hez, a személyiség szabad fejlődéséhez való jogot. Az imperialista reakció a demokrácia és a dolgozók szociális jogai elleni támadását azzal a demagóg kampánnyal próbálja leplezni, hogy a szocialista országokban áll ítólag megsértik az emberi jogokat. Azonkívül, hogy meggyőzően cáfoljuk az ilyen és hason­ló rágalmakat, fontos, hogy konkrét tényekkel bizonyítsuk: a tőkés világban milyen gát­lástalanul sértik meg az emberi jogokat, és milyen következménnyel jár a dolgozókra nézve a munkanélküliség, a kizsákmányolás, a faji és nemzeti hovatartozás alapján való hátrányos megkülönböztetés, a bűnözés, a kábítószer-élvezet és az erőszak elterjedése, a nemzetek és az emberek közötti gyűlölet szítása. A testvérpártok küldöttségei kiemelték, hogy a KGST-országok felső szintű gazdasá­gi értekezletén elfogadott határozatok új, kedvező távlatokat nyitnak ezen országok nemzetgazdasága és az egész szocialista közösség gyors fejlődése, valamint a szocialis­ta világrendszer ereje és tekintélye növekedése előtt. A tanácskozás bizonyította a KGST-országok egységének és összeforrottságának erősödését, s azt az elhatározásu­kat, hogy még jobban felhasználják együttműködésüket népgazdaságuk továbbfejlesz­tésére, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, a dolgozók életszínvonala emelésére. A testvérpártok és testvéri államok vezetői által egyeztetett, az együttes munkára vonatkozó alapvető hosszú távú irányvonal alkotó célokat követ, és elválaszt­hatatlanul összefügg azzal, hogy ezek az országok következetes hívei a béke ügyének és a nemzetközi együttműködésnek. Mint a moszkvai tanácskozáson hangsúlyozták, a szocialista országok síkraszállnak a gyümölcsöző kereskedelmi, gazdasági kapcsola­tok kölcsönösen előnyös fejlesztéséért minden olyan országgal, amely kész erre.

Next

/
Thumbnails
Contents