Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés. - A KGST-tagországok deklarációja

vői felhívnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését, a gazdasági biztonság szavatolását és az államközi kapcsolatok e fontos területén a bizalom kialakítását célzó akcióprogram megvalósítására. Elsősorban az államok kollektív erőfeszítésével kidolgozott, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányában, ezen értekezleten részt vett tagállamainakmadridi találkozóján elfogadott záródokumentumban, valamint az államok gazdaságijogairól és kötelezettségeiről szóló Chartában, az új nemzetközi gazdasági rend kialakítására vonatkozó Nyilatkozatban és Akcióprogramban, és egyéb ENSZhatározatokban kifejezésre juttatott, a kölcsönös előnyös, gyümölcsöző gazdasági együttműködés fejlesztésére irányuló valamennyi ajánlás és megállapodás tényleges megvalósítását kell elérni. A nemzetközi érintkezés gyakorlatából ki kell zárni a gazdasági agresszió bármely módszerét, többek között az embargó, abojkott, a kereskedelmi, hitel-és technológiai blokád alkalmazását, illetve az ezekkel való fenyegetést. A valamennyi állam közötti gazdasági kapcsolatokban maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzeti függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartását, a belügyekben való be nem avatkozást ; az erőszak alkalmazásától, illetve az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodást; a teljes egyenjogúságot, a nemzeti érdekek és minden nép azon jogának tiszteletben tartását, hogy maga rendelkezzen saját sorsával; a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség és legnagyobb kedvezmény elvét. A KGST-tagországok következetes hívei az olyan hatékony döntéseknek és akcióknak, amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban mindenfajta kizsákmányolás kiküszöbölésére, az akadálytalan nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés biztosítására, a kereskedelmi kapcsolatokban a diszkrimináció, a mesterséges akadályok és az egyenlőtlen csere kiküszöbölésére, a nyersanyagok, az élelmiszerek és ipari termékek igazságos, közgazdaságilag megalapozott árarányainak kialakítására, és e célból a transznacionális monopóliumok tevékenysége ellenőrzésének fokozására irányulnak. A KGST-tagországok síkraszállnak a valutáris-pénzügyi kapcsolatok rendezéséért, a magas kamatlábak politikája ellen, a hitelnyújtás és törlesztés feltételeinek rendezéséért, azért, hogy e feltételeket — különösen a fejlődő országok eladósodása tekintetében — ne alkalmazzák a politikai nyomás és a belügyekbe való beavatkozás eszközeként. Az értekezlet részvevői ismételten megerősítik: országaik szilárd szándéka, hogy fejlesszék a gyümölcsöző kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat minden olyan szocialista, fejlődő és fejlett tőkésországgal, amely ez iránt készséget mutat. Célszerűnek tartják, hogy e kapcsolatokat elsősorban hosszú távú programok és egyezmények alapján bővítsék, az együttműködés különböző kölcsönösen előnyös formáit alkalmazzák, beleértve többek között az objektumok műszaki felszerelésében és létesítésében való közreműködést, az ipari kooperációt, tudományos-műszaki problémák együttes megoldását, stb. A KGST-tagországok a tőkésállamokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel való együttműködés potenciális fejlesztési lehetőségeinek aktívabb kiaknázása mellett fog-