Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. (rendkívüli) ülésszakán (Moszkva, 1984. június 12-14.) elfogadott dokumentumok: - Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól
összefüggő területeken — az érdekelt országok részéről pedig más területeken is — a gazdaságpolitika egyeztetésének, a KGST-tagországok közötti tartós gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kialakításának fő eszköze lesz; alapul fog szolgálni az országok nemzeti tervei kölcsönös együttműködés érintette részeinek kidolgozásához. A népgazdasági tervkoordináció során a tervező és külkereskedelmi szerveknek — az ágazati irányító szervek és szükség esetén a gazdálkodó szervezetek részvételével — elsősorban az országok szocialista nemzetközi munkamegosztásban történő szakosodásának fő irányait, a fontosabb termékek kölcsönös szállításának növelését célzó intézkedéseket, a kölcsönös áruforgalom főbb arányait és struktúráját, a termelési együttműködés tárgyát kell egyeztetniük. Intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a tervkoordináció az új tervidőszak kezdete előtt befejeződjön, eredményeit pedig megfelelő egyezményekben rögzítsék és tükröződjenek a nemzeti tervekben. Az értekezlet részvevői az együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fontos iránynak tekintik a termelési kooperáció széles körű fejlesztését és közvetlenkapcsolatok létesítését az egyesülések, a vállalatok és a szervezetek között. E célból a KGST-tagországok intézkedéseket tesznek, hogy megadják e szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfelelő együttműködési feltételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak teremteni továbbá közös cégek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szervezetek önálló gazdasági elszámolás alapján történő létesítéséhez is. Az értekezlet részvevői különösen időszerűnek tekintik a tudományos-műszaki haladás minden oldalú gyorsítását, ezért megállapodtak, hogy a nemzeti programok alapján közösen 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási programot dolgoznak ki, amely alapul fog szolgálni az egyeztetett, egyes területeken pedig egységes tudományos-műszaki politika kimunkálásához. Ennek célja a tudományos és műszaki élet fő kérdéseinek közös erővel történő mielőbbi megoldása, és az elért eredményeknek az érdekelt országokban való gyors, kölcsönösen előnyös feltételekkel történő meghonosítása. Erősíteni kell az együttműködést a szabványosítás és az egységesítés területén, bővíteni kell a tudományos-műszaki eredményekről szóló kölcsönös információcserét. Egyeztették, hogy a gépiparban az együttműködés komplex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcságazatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányulni. Az országokban előirányozzák mind a késztermékek, mind az alkatrészek és részegységek, mind pedig az általános gépipari rendeltetésű termékek gyártását, továbbá a kölcsönösen szállított technikai eszközök pótalkatrészekkel való teljes ellátását. Ennek során különös figyelmet fognak fordítani az elektronika, a mikroprocesszoros és a robottechnika fejlesztésére. Az értekezlet részvevői úgy vélik, saját erőforrásaik mozgósításával és a kölcsönös együttműködés erősítésével bitosítható valamennyi KGST-tagország által a
