Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. (rendkívüli) ülésszakán (Moszkva, 1984. június 12-14.) elfogadott dokumentumok: - Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól
A KGST-TAGORSZÁGOK FELSŐ SZINTŰ GAZDASÁGI ÉRTEKEZLETÉN ÉS A KGST XXXVIII. (rendkívüli) ÜLÉSSZAKÁN (Moszkva, 1984. június 12—14.) ELFOGADOTT DOKUMENTUMOK. I. NYILATKOZAT A KGST-TAGORSZÁGOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI ÉS TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ÉS ELMÉLYÍTÉSÉNEK 14 FŐ IRÁNYAIRÓL. Az országok kommunista és munkáspártjainak a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén részt vett vezetői és kormányfői megvitatták a testvéri országok gazdasági fejlődése és kölcsönös együttműködése jelenlegi szakaszának és távlatainak legfontosabb kérdéseit, és egyhangúlag arra a megegyezésre jutottak, hogy a szóban forgó együttműködés méreteinek további bővítése és hatékonyságának növelése szükséges és időszerű. Az értekezlet részvevői megállapították, hogy a 70-es években, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 1969-ben felső szinten megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszakát követően a népeknek a kommunista és munkáspártok vezetésével végzett odaadó munkája eredményeként a szocialista közösség országai jelentős mértékben megerősítették gazdasági és tudományos-műszaki potenciáljukat, nagy társadalmi programokat valósítottak meg, biztosították a népjólét stabil növekedését, a tudomány, a közoktatás, a kultúra, az egészségügy, a szociális ellátás továbbfejlesztését. Mélyebbé és sokrétűbbé vált a testvéri pártok és államok együttműködése. Ez hozzájárult a szocializmus és a kommunizmus építésében elért jelentős eredményekhez. A KGST-tagországok tapasztalatai és gyakorlata meggyőzően szemlélteti a szocializmusrajellemző olyan létfontosságú előnyöket a kapitalizmussal szemben, mint a társadalmi és nemzeti egyenjogúság, a gazdaság tervszerű fejlesztése, a társadalom eszmei egysége, a jövőbe vetett hit, az emberről való állandó gondoskodás és a személyiség minden irányú fejlődése. Ezen az alapon gazdagodik a szocialista életmód, fejlődik a szocializmus politikai rendszere, tökéletesedik a szocialista demokrácia, ami valóban a legszélesebb körű jogokat és szabadságot biztosítja az ember számára. A KGST-tagországok gazdasági és társadalmi fejlődése éles ellentétben van a tőkésországok válsághelyzetével. Újra beigazolódik, hogy a kapitalizmus képtelen megszabadulni a mély gazdasági válságoktól és heves társadalmi-politikai megrázkódtatásoktól. A KGST-tagországok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a többi állammal történő kölcsönösen előnyös együttműködésért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Jelentős mértékben megnőtt a szocializmus-