Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának (budapesti) üléséről

Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettese és külügymi­nisztere. 1. A miniszterek — a nemzetközi helyzet általános alakulásának tükrében — mélyre­hatóan megvizsgálták az európai helyzetet. Megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben igazolják az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatnak és az 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatnak a veszélyes fejleményekkel kapcsolatos értékelését és következtetéseit. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban meg­kezdték az amerikai nukleáris közép-hatótávolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg az európai földré­szen, és a Szovjetuniót válaszintézkedésekre kényszerítette. Az európai nukleáris fegy­verekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nukleáris fegyverkezési verseny mostani fokozódása miatt — amely ellen a Varsói Szerződés tagállamai következetesen fellépnek — jelentősen nő az emberiségre, a földi életre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélye. Súlyosan káro­sodik az európai biztonság, meginog az államok közötti bizalom. Aggodalmat vált ki az olyan, a békére veszélyes elképzelések és elméletek nyilvános hangoztatása, amelyek kétségbe vonják az európai államok jelenlegi határait, és ezen államok társadalmi berendezkedése, valamint az Európában kialakult más területi­politikai realitások ellen irányulnak. Az államközi kapcsolatokat tovább bonyolítják a gazdasági együttműködés diszkriminatív korlátozására és a más országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérletek. Az események egyre veszélyesebb alakulása Európában és az egész világon növeli az aggodalmat a lakosság széles rétegeiben, valamint a politikusok, tudósok és orvosok körében. Az emberek aggodalma háborúellenes tömegmegmozdulásokban és mozgal­makban ölt testet. Ezek a mozgalmak a fegyverkezési verseny beszüntetését és a lesze­relést, különösen a nukleáris leszerelést követelik, szorgalmazzák az államok együtt­működését a béke és a stabilitás érdekében, valamint az enyhülési politikához való visszatérést. Különböző országok vezető államfér fiai is fellépnek a politikai konfrontá­ció, a fegyverkezési verseny fokozása ellen, e hajsza megfékezéséért. Európa és a világ népei fellépnek az imperialista politika ellen, és arra törekednek, hogy az államok kapcsolatai a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondáson, a határok sérthetetlensége és a területi épség, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság elvén és az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapuljanak. 2. Az ülésen hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződését, hogy a helyzet javítása, az enyhüléshez való visszatérés megköveteli az államoknak a béke megőrzése és megszilárdítása döntő kérdéseiről folytatott párbeszédét, komoly és egyenjogú, felelősségérzettől áthatott tárgyalásait. Az ülés részvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e tárgyalásokat konstruktív megközelítéssel

Next

/
Thumbnails
Contents