Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1983
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának pohárköszöntője Helsinkiben a tiszteletére adott díszvacsorán
A Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés tagja, szövetségeseivel együtt számos konkrét és megalapozott javaslatot tett a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére, a béke megszilárdítására. Ezek ma is érvényesek. Célunk az, hogy az államközi kapcsolatok az enyhülés és a konstruktív együttműködés medrébe térjenek vissza. Hisszük, hogy még nem késő. A fegyverkezési hajszát meg lehet állítani és vissza lehet fordítani, a nukleáris katasztrófa nem elkerülhetetlen. Ehhez azonban az szükséges, hogy az államok — társadalmi rendszerüktől függetlenül, saját és mások biztonságpolitikai megfontolásait egyaránt szem előtt tartva - mindent megtegyenek a leszerelés előmozdításáért, a bizalom légkörének helyreállításáért. Mi azt valljuk, hogy a társadalmi rendszerek közötti történelmi vitát a békés versengésnek, és nem a fegyvereknek kell eldönteniük. Meggyőződésünk, hogy a civilizáció, sőt az emberiség fennmaradásának nincs más járható útja, mint a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldása, a béke megőrzése és megszilárdítása. Jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy az európai enyhülés szempontjából oly jelentős madridi találkozón a kölcsönös erőfeszítések eredményeként végül is megegyezésre lehetett jutni, ésszerű kompromisszum, jó program született, amely hozzájárulhat az európai és a nemzetközi légkör javulásához, a keleti-nyugati kapcsolatokban tapasztalható feszültségek enyhítéséhez, az együttműködés erősítéséhez. Barátaim! Szeretnék röviden szólni Magyarország helyzetéről is. A feszültebb nemzetközi légkör nálunk is nyugtalanítja az embereket, de népünk egységesen támogatja államunk békepolitikáját, üdvözli pártunk, társadalmi szervezeteink, kormányunk széles körű nemzetközi tevékenységét, amely a béke és haladás ügyét kívánja előmozdítani. Belső helyzetünk kiegyensúlyozott, hazánkban céltudatos alkotó munka folyik. Népünk értékeli, becsüli az ország társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének eredményeit. Társadalmi vívmányaink megőrzése és gyarapítása, a kedvezőtlen világgazdasági viszonyok hatásának leküzdése ma nagy erőfeszítéseket kíván. De nem vagyunk tétlenek, belső erőforrásaink összpontosításával, jobb munkával, ésszerűbb gazdálkodással igyekszünk leküzdeni a saját fogyatékosságainkból és a kedvezőtlen külső körülményekből eredő gondjainkat. Célunk az, hogy az intenzív gazdálkodásra való áttérés folytatásával biztosítsuk a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését. Népünk értékes eredménynek tartja, hogy országunk fizetőképességét, gazdaságunk belső egyensúlyát ebben a nehéz helyzetben is sikerült megőriznünk. Korunk sok új kérdést is felvet társadalom- és gazdaságépítő munkánkban: ezekre szüntelenül keressük a haladás, a szocializmus ügyét szolgáló és a hazai feltételeknek, a mai kor követelményeinek megfelelő válaszokat. Fontos célunk politikai rendszerünk fejlesztése, társadalmi életünk demokratikus vonásainak erősítése. A
