Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1983

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai titkárainak (moszkvai) tanácskozásáról

nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgáló javaslatai megvilágításával és megvalósításával kapcsolatosak. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Prágában elfogadott politikai nyilatkozatban megfogalmazott békés kezdeményezések és elsősorban az a javaslat, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kössenek szerződést arról, hogy kölcsönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról és békés kapcsolatokat tartanak fenn, jelentős érdeklődésre, megértésre és támogatásra találtak a nemzetközi munkás- és felszabadító mozgalomban, a haladó gondolkodású közvélemény legkülönbözőbb rétegeiben, a háborúellenes mozgalomban s a világ sok országának kormánya részéről. A szocialista országok külpolitikai kezdeményezéseinek egészét úgy fogadják, mint reális alternatíváját annak a fegyverkezési politikának, amelyet az Amerikai Egyesült ÁUamok és néhány szövetségese folytat abból a célból, hogy katonai erőfölényre tegyen szert, s amely a nemzetközi stabilitás megsértéséhez vezet. Ezek a kezdeményezések újból bebizonyítják, hogy a szocialista országok felelősséggel közelednek a béke megőrzésének kérdéséhez, és készek a nukleáris háború elhárítása érdekében cselekedni. 2. A tanácskozás részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy széles körű nemzetközi visszhangot váltottak ki a szocialista államoknak az európai nukleáris leszerelésre vonatkozó javaslatai, az új közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére kimondott moratóriumra tett javaslattól egészen addig az indítványukig, hogy a kontinens legyen mentes mindenfajta, közepes hatótávolságú és harcászati nukleáris fegyverzettől egyaránt. Az új amerikai rakéták Nyugat-Európába telepítésére vonatkozó NATO-tervek elleni harc kimenetele döntő jelentőségű nemcsak az Európában, hanem az egész földkerekségen végbemenő események menetének távlatai szempontjából. E tervek végrehajtása, amelynek megkezdésére 1983-at jelölték ki, a legsúlyosabb veszélyt jelentené az európai népekre nézve, a bizalom csökkenéséhez és a nemzetközi helyzet romlásához vezetne. Ezért olyan rendkívül fontos fellépni az ellen, hogy Európában a nukleáris fegyverkezési hajsza újabb szakasza kezdődjék. A találkozón nyugtalansággal állapították meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban megélénkült a reakciós erők revansista irányzata, és rámutattak arra, hogy a jelenlegi Európa területi-politikai realitásainak tiszteletben tartása elválaszthatatlan és elengedhetetlen tényezője az európai békének és biztonságnak. A tanácskozás részvevői határozottan síkraszálltak azért, hogy biztosítsák az enyhülés folyamatosságát és erősödését. Felhívták a figyelmet annak a prágai politikai nyilatkozatban szereplő javaslatnak a jelentőségére, amely közvetlen tárgyalásokat ajánl a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között arról, hogy nem növelik tovább, és jelentősen csökkentik a katonai kiadásokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szocialista országok változatlanul készek érdemben megvitatni minden más, olyan konstruktív javaslatot, amely arra irányul, hogy az egyenlőség, az egyenlő biztonság és a kölcsönös előnyök elveit következetesen figyelembe véve megoldja a