Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1982

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Lázár Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének beszéde a KGST XXXVI. ülésszakán (Részletek)

ségű atomenergetikai gépgyártásban már kialakult, illetve kialakuló munkamegosztás iparágaink egész sorában új ösztönzést és lendületet ad a különleges igényeket kielégítő technikai színvonal elérésére. Az első olyan atomerőmű, amelynek megvalósításában több ország tervszerű együttműködésére van szükség, éppen hazánkban épül, ezért mi különösen érdekeltek vagyunk a kormányközi megállapodások fegyelmezett végrehajtásában. Az 1986—1990. évi tervkoordinációs programjáról szólva, egyetértve Tyihonov elvtárs felszólalásával, a magunk részéről is nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a két- és sokoldalú együttműködésben a gazdasági hatékonyság növelésével és a termelés intenzifikálásával összefüggő feladatok kerüljenek előtérbe, örömmel nyugtázom, hogy a tervkoordináció programja számol e követelményekkel. Nevezetesen azzal, hogy a népgazdasági tervezés és koordináció eszközeivel is több biztosítékot teremtsünk a műszaki-tudományos eredmények gyorsabb bevezetése, az energia- és anyagmegtakarító technológiák fejlesztése, a gyártásszakosítás és a kooperáció elmélyítése számára. Ez utóbbi annál fontosabb, mert a feldolgozó iparágakban, de főleg a gépiparban és a vegyiparban jellemző, hogy — az ajánlások és a jól felfogott gazdasági érdekek ellenére — még mindig tanúi lehetünk párhuzamos fejlesztésnek; erős az ún. végtermékszemlélet, ami az ésszerű szakosítást és a részegység-kooperációt egyaránt hátráltatja. Ezen mindenképpen változtatni kell, ha azt akarjuk, hogy együttműködésünk bővítésében a feldolgozó ipar a jelenleginél nagyobb szerepet töltsön be. A gyorsabb előrehaladáshoz természetesen fontos feltétel az alkatrészellátás és a szervízszolgálat magasabb színvonalú megszervezése is. Az együttműködés feltételrendszerének javításával kapcsolatos teendőkről szólva: Ma, amikor a gazdasági integrációt is elsősorban az intenzív fejlődés kibontakoztatásának szolgálatába kell állítani, minden korábbinál nagyobb szükség van rá, hogy a KGST közgazdasági rendszere aktívabban támogassa a termelési, tudományos—műszaki együttműködésben kitűzött feladatok megvalósítását, erősítse az együttműködés kiszélesítésében való érdekeltséget, és több garanciát nyújtson a kötelezettségek kölcsönös és tervszerű teljesítésére. Hasonlóképpen nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy kezdeményezőek legyünk a KGST-n kívüli országokkal folytatott egyenjogú és a kölcsönös előnyökre alapozott gazdasági együttműködés bővítésének elősegítésében. Indokoltnak tartjuk, hogy a KGST tagállamai kiemelt figyelmet fordítsanak a fejlődő országokkal való kapcsolatok szélesítésére. Úgy véljük, a különböző társadalmi berendezkedésű országokkal — ideértve a fejlett tőkésországokat - fennálló, a kölcsönös érdekekre és az egyenjogúságra alapozott gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szorgalmazásával nem csupán gazdasági, hanem politikai érdekeket is szolgálunk, mert ezek részei azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket országaink az enyhülési folyamathoz való visszatérés érdekében tesznek.