Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1982

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Gáspár Sándornak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének nyilatkozata a Magyar Televízióban a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről (Részletek)

GÁSPÁR SÁNDORNAK, AZ MSZMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A SZOT FŐTITKÁRÁNAK, A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉG ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA A MAGYAR TELEVÍZIÓBAN A SZAKSZERVEZETI MOZGALOM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL. 5 (Részletek) ... A feladatok újszerűen jelentkeztek, legalábbis néhány vonatkozásban. Hogy mi az újszerű? Csak két dolgot említek. A kongresszus Havannában lesz, az SZVSZ fennállása óta első alkalommal Latin-Amerikában, Amerika földjén, egy szocialista országban. Ezért a kongresszusnak latin-amerikai jelleget kívánunk adni; világosabban: Latin-Amerika dolgozóinak kérdéseivel a lehető legkonkrétabban kívánunk foglalkozni. Ennek a napirendi pontnak az előadóját a latin-amerikai szervezetekről kértük. Ez lesz a kongresszus egyik sajátsága, s én azt hiszem, jó dolog lesz. A másik nagyon jelentős új elem, az hogy a kongresszuson nem napi értelemben kell választ adni a kérdésekre, hanem keresni, kutatni kell, hogyan tud a 80-as évek szakszervezeti mozgalma eleget tenni az egyre növekvő társadalmi igényeknek. Ez nagyon nagy feladat. A Szakszervezeti Világszövetség nem az egyetlen világszervezet — rajta kívül van még kettő -, de a Szakszervezeti Világszövetség az egyetlen olyan szervezet, amely egyként tömöríti soraiban a szocialista országok, a fejlődő országok és bizonyos fejlett tőkésországok szakszervezeteit. Ez már önmagában is annyit jelent, hogy az SZVSZ-nek a maga törekvéseinek, céljainak meghatározásánál mindig nagyon konkrétan figyelembe kell vennie, kikhez szól. Mi csak a törekvést illetően vagyunk egynemű világszervezet, az egyetlen világszervezet, amely mindig osztályalapon fogalmazza meg a mondanivalóját. De ezt differenciáltan kell tennünk, mert ami a szocialista országok számára esetleg használhatatlan, az nagyon is fontos lehet például egy fejlődő országbeli szakszervezeti mozgalom számára. Miről is van itt szó? Arról, hogy a társadalmi fejlődés felgyorsult, s a gazdasági válság is a világ minden táján érezteti hatását különböző módon, különböző formában. A tőkésországokban valamikor olyan rendeltetéssel indult a szakszervezeti mozgalom, csak arra korlátozta a tevékenységét, hogy a dolgozó ember előnyösebb körülmények között adja el a munkaerejét. Emellett a kulturális igények kielégítéséért is sokat tett a korai szakszervezeti mozgalom. Ma már ez nem elégséges. A tőkésországok szakszervezeti mozgalma már nem képes a növekvő igényeknek megfelelni, mert az anyagi igények puszta kielégítése már kevés, és az is egyre nehezebb.