Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1981
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Puja Frigyes külügyminiszter beszámolója az Országgyűlés téli ülésszakán
kielégítő megoldást kell találni. Fellépünk az összes külföldi csapat kivonása, a külföldi katonai támaszpontok megszűntetése mellett. Egyetértünk Ciprus el nem kötelezett státuszának fenntartásával és biztosításával. Mint látható: a világban nem kevés probléma halmozódott fel. A szocializmus országai, különösen a Varsói Szerződés tagállamai időről-időre áttekintik a kialakult helyzetet, s meghatározzák a közös tennivalókat. Ezt tettük az elmúlt napokban a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának bukaresti ülésén is, ahol meghatároztuk együttes feladatainkat az ENSZ Közgyűlés 1982-ben esedékes, leszereléssel foglalkozó második rendkívüli ülésszakával és a madridi találkozóval — tehát két igen fontos kérdéssel — kapcsolatban. Az ülésszak újra megfogalmazta a Varsói Szerződés vezető szerveinek javaslatait a leszerelés, a béke és a biztonság megszilárdítására ügyében. A nemzetközi életben felgyülemlett problémák nagyok, de nem megoldhatatlanok. Ha megvan a békés megoldás melletti elkötelezettség, az érdekek kölcsönös figyelembevétele és a kellő türelem — nem maradhatnak el az eredmények. A szocialista országok — köztük a mi hazánk is — a vitás nemzetközi kérdések és konfliktusok békés megoldásának a módszerét ismeri el helyesnek, s fő eszköznek mindig is a tárgyalásokat tartotta. Messzemenően támogatjuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak közösen kialakított, békés megoldásra szólító javaslatait, kezdeményezéseit, és aktívan részt vállalunk azok megvalósításában. Leonyid Iljics Brezsnyev legutóbbi látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban; vezető nyugat-európai politikusok moszkvai és más szocialista országokban lezajlott találkozói ismételten megerősítették: nincs olyan kérdés, amelyről a Szovjetunió és a szocialista országok ne lennének készek tárgyalni, minden előfeltétel nélkül. A tárgyalások azonban csak akkor lehetnek eredményesek, ha a tárgyaló felek egyike sem törekszik egyoldalú előnyökre; ellenkezőleg, figyelembe veszi a másik fél elemi biztonsági igényeit és érdekeit is. Szükségesnek tartom annak hangsúlyozását is, hogy a jelenlegi helyzetben a nemzetközi problémák megoldásában a szovjet-amerikai viszony még meghatározóbb a korábbinál, még fontosabb szerepet játszik. Az égető nemzetközi problémák tartós rendezése, s a szocialista és a más rendszerű országok kapcsolatainak széles körű fejlődése aligha képzelhető el a két ország megfelelő együttműködése nélkül. Szeretnénk remélni, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok — amelyek az utóbbi években nem a Szovjetunió hibájából romlottak meg — előbb-utóbb normalizálódnak. Maradéktalanul támogatjuk az erre irányuló szovjet erőfeszítéseket, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának javaslatait, az 1980-as évek új békeprogramját és az azóta tett szovjet javaslatokat. A nemzetközi feszültség növekedése sok gond és nehézség forrása hazai építőmunkánkban és nemzetközi tevékenységünkben egyaránt. Tudjuk, hogy időre és nagy erőfeszítésre lesz még szükség ahhoz, hogy a szocialista és más békeszerető országok valamennyi józanul gondolkodó ereje leküzdhesse a szélsőséges imperia-