Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1981

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának üléséről

béke megszilárdítására, az enyhülésre, a fegyverkezési hajsza felszámolására és a leszerelésre, valamint a nemzetközi együttműködés elmélyítésére irányuló programok és javaslatok nagy jelentőségét. Mély aggodalommal állapították meg, hogy az imperialista erőpolitika aktivizálódásának következményeként tovább romlott a nemzetközi légkör, nőtt a háborús veszély és a népek szabadságának, függetlenségének fenyegetettsége. Ezzel összefüggésben rámutattak arra a növekvő veszélyre, amelyet a fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés ütemének és méreteinek fokozódása, az új fegyvertípusok és -rendszerek kidolgozása, azok rendszerbe állítása, a katonai kiadások további emelkedése, a hadiipari komplexum szerepének és befolyásának erősödése okoz. Megállapították azt is, hogy a haditechnika fejlődésében olyan változások mennek végbe, amelyek alááshatják a nemzetközi stabilitást. Az ülés részvevői — ezzel kapcsolatban — ismét rámutattak, hogy különösen veszélyes az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló NATO-döntés; az Egyesült Államoknak a neutronfegyver előállításáról és a hadászati fegyverkezés új, széles körű programjáról hozott döntése, mivel ennek nyilvánvaló célja a katonai fölény elérése. Mindezt az európai és más népeket létükben fenyegető hadászati doktrínák előtérbe állítása kíséri: az első nukleáris csapásmérésről, a „korlátozott nukleáris háború" lehetőségéről és elfogadhatóságáról Európában. Megszakadtak vagy szünetelnek a tárgyalások a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés számos fontos területén. 2. Az ülés részvevői ugyanakkor megállapították, hogy az enyhülés ellen fellépő imperialista, reakciós erők politikája a békeszerető államoknak, az imperialistaellenes, haladó erőknek és a társadalom legszélesebb köreinek növekvő ellenállásába ütközik Európában és a világ más térségeinek országaiban. A békéért, a leszerelésért, az enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért, az együttműködésért folytatott harcban kiemelkedő szerep jut a szocialista országoknak. Ebben a harcban ugyancsak fontos tényező az el nem kötelezett országok fellépése a háború megelőzéséért, a béke megszilárdításáért, az enyhülési folyamat világméretű kiszélesítéséért. Valamennyi államban, az összes földrészen a politikai személyiségek, a parlamenti és társadalmi körök, a lakosság széles rétegei határozottan fellépnek az összes vitás nemzetközi kérdés békés, politikai rendezéséért, mindinkább felismerik, hogy haladéktalanul hatékony lépéseket kell tenni a nukleáris katasztrófa elhárítására. A békéért és a leszerelésért, a háború és a rakéták elleni tömegtüntetések és tiltakozások Európa és más földrészek országaiban — napjaink jellemzőivé váltak. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, a jelenlegi körülmények között minden egyes állam és felelős államférfi legfontosabb kötelessége az, hogy mérsékletet tanúsítson. Cselekedeteit az emberiség létszükségleteihez igazítsa a béke megőrzésében és megszilárdításában és abban, hogy az anyagi erőforrásokat és a tudományos vívmányokat ne az emberek kiirtásának és civilizáció lerombolásának céljaira, hanem a