Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1980
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozata
forrása, jó alap jött létre az európai államok kölcsönös bizalmához, az európai béke és biztonság sorsáért érzett közös felelősségükhöz. A szocialista országok kezdeményezésére összehívott európai biztonsági és együttműködési értekezlet a realizmus politikájának és valamennyi részvevő jóakaratának nagy sikerét, a hidegháború híveinek, az európai és a nemzetközi reakció erőinek vereségét jelentette. A különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös megértésének, együttműködésének és békés egymás mellett élésének a szellemét megtestesítő össz-európai tanácskozás megkoronázása volt, hogy 35 állam vezetői elfogadták a helsinki Záróokmányt, az európai béke és biztonság e chartáját, a valamennyi európai nép javát szolgáló együttműködés hosszú távú programját. A szociaUsta országok és sok más ország erőfeszítéseinek köszönhetően az imperialista körök és hadiipari komplexumuk elszánt szembenállása ellenére sikerült előrelépni a fegyverkezési verseny korlátozásának néhány területén: betiltották a nukleárisfegyver-kisérleteket a légkörben, a világűrben és a víz alatt, hatályban van a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés. Az államok lemondtak a tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára juttatásáról, továbbá égitesteken, tenger- és óceánfenéken való elhelyezéséről, betiltották és megsemmisítették a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyvereket, tilalmat vezettek be a környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazására. Sok-sok év megfeszített erőfeszítéseire volt szükség ahhoz, hogy kivívjuk az első eredményeket a hadászati fegyverzetek korlátozásában és ezzel a legveszélyesebb területen fékezzük a fegyverkezési versenyt. De — egy idő után — e rendkívül nehéz kérdésben is sikerült előrelépni. Hiába mesterkedtek a békés együttműködés ellenfelei, hogy az államokat szembeállítsák egymással, különösen Európában érzékelhető előrelépés történt a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak normalizálásában, politikai kapcsolataik fejlődésében. Az együttműködés valamennyi részvevője számára nem kevés hasznos eredményt sikerült elérni az államok egyenjogú kereskedelmi-gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális kapcsolatainak fejlesztésében is. A Varsói Szerződés tagállamai mindig a békéért, az enyhülésért, és a nemzetközi együttműködésért vívott harc élvonalában haladtak és haladnak, az államközi kapcsolatok bármely területéről is legyen szó. Ebben jut kifejezésre mélyen népi, az emberiség létérdekeinek megfelelő külpolitikájuk szocialista természete. Mindezek mellett, amíg a NATO tömbje létezik és a katonai fölény megszerzésére törekedve folytatja katonai erejének növelését, a Varsói Szerződés tagállamai minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a kellő szinten tartsák védelmi képességüket. Mindig gondoskodni fognak népeik megbízható biztonságáról. A Varsói Szerződés tagállamai ezt hangsúlyozva ismételten kijelentik, hogy soha nem törekedtek katonai fölényre és a jövőben sem törekednek erre, változatlanul síkraszállnak azért, hogy a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten valósuljon meg, hogy Európában csökkenjen és megszűnjön a katonai szembenállás. Nincs, nem volt és nem lesz más stratégiai doktrínájuk, mint a védelmi doktrína, nem állt és nem áll szándékukban az első nukleáris csapást biztosító potenciál létrehozása. Társadalmi rendszerük jellegéből adódóan nem törekedhetnek és nem is töreksze-