Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1979

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Puja Frigyes külügyminiszter beszéde az Országgyűlés téli ülésszakán

atlanti Szerződés tagállamai kormányainak és a világ közvéleményének figyelmét, hogy az új típusú amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek gyártására és nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó döntés és annak megvalósítása rendkívül bonyolult helyzetet idéz elő Európában. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a Külügyminiszteri Bizottság ülésének közleményében foglalt kezdeményezések kedvező fogadtatása újabb hozzájárulást jelentene az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó összeurópai konferencia előkészítéséhez. Helyesli és támogatja a Varsói Szerződés tagállamai részéről kifejtett elképzeléseket az általuk megvitatásra és megoldásra javasolt kérdésekről, a konferencia megrendezésének módozatairól. Egyetért azzal, hogy figyelembe vették más államok elképzeléseit is, amikor azt javasolták, hogy a konkrét intézkedéseket szakaszonként vizsgálják meg, s az első szakaszban a munkát a bizalomerősítő intézkedésekre összpontosítsák, a konferencia további szakaszaival kapcsolatos kérdéseket pedig később határozzák meg. A magyar kormány a Külügyminiszteri Bizottság állásfoglalásával összhangban nagy jelentőséget tulajdonít az 1980-ban Madridban megrendezésre kerülő európai biztonsági és együttműködési találkozónak. Az a határozott álláspontja, hogy a találkozónak az enyhülés és a biztonság megszilárdítását, az együttműködés erősítését kell szolgálnia. A Magyar Népköztársaság tevékenyen hozzá kíván járulni a találkozó sikeréhez. Helyesli, hogy a részt vevő országok még az előkészítő szakaszban jussanak megegyezésre: milyen konkrét kérdésekben lehet további lépéseket tenni a találkozón az együttműködés bővítésére, a politikai légkör javítására. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a Külügyminiszteri Bizottság javaslatainak valóra váltása új lendületet adna az európai enyhülési folyamatnak. PÚJA FRIGYES KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKÁN 21 (Rövidítve) ... A Magyar Népköztársaság aktív tevékenységet folytat kedvező nemzetközi körülmények kialakítására, a béke és a biztonság megszilárdítása, az enyhülés elmélyítése érdekében. A szocialista országok összehangolt fellépése, a béke és a biztonság híveinek nem lankadó küzdelme nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy nem került sor egy új világégésre. Az európai biztonsági értekezlet összehívását célzó 1969. évi budapesti felhívás kibocsátása óta — amelyet tulajdonképpen az enyhülési folyamat nyitányának nevezhetnénk — számos pozitív esemény történt a világban, s ezek eredményeként az enyhülés a nemzetközi politika fő irányzatává vált. Ám a helyzet nem alakult mindvégig kedvezően, s a hetvenes évek második felében az enyhülési folyamat lefékeződött. Az enyhülés megtorpanásának a fő oka az, hogy a fejlett tőkésorszá-