Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1979
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Puja Frigyes külügyminiszter beszéde az ENSZ Közgyűlésének XXXIV. ülésszakán
vezete Közgyűlésének XXXIV. ülésszaka az Ön irányításával eredményes munkát végez. Kormányom nevében köszöntöm világszervezetünk ez évben felvett új tagját, Santa Luciát. Elnök Űr ! A Magyar Népköztársaság kormánya, az egész magyar nép azon munkálkodik, hogy felépítse a fejlett szocialista társadalmat. E nagy cél megvalósításának, békés alkotó munkánknak a legfontosabb nemzetközi feltétele a béke és biztonság, a népek és a nemzetek együttműködése. Érthető, ha országunk — a maga helyén, a maga szerény eszközeivel — mindent megtesz azért, hogy hozzájáruljon a békés nemzetközi körülmények kialakításához. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja számos fontos nemzetközi problémát illetően közismert. Nem változtak nézeteink Zimbabwe, Namíbia, Ciprus, a nyugat-szaharai kérdés megoldása, a Dél-afrikai Köztársaság apartheid politikájának, a chilei katonai junta terroruralmának elítélése, a felszabadító mozgalmak, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság békés egyesítési törekvéseinek támogatása tekintetében. Továbbra is egyetértünk az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt fekvő, a béke és biztonság, a leszerelés ügyét előre vivő, különösen a Szovjetunió kormánya által benyújtott javaslatokkal. Éppen ezért ezekről a kérdésekről nem kívánok részletesen szólni. Inkább azokra a nemzetközi fejleményekre összpontosítok, amelyek az utóbbi időben bontakoztak ki. Magyarország változatlanul megkülönböztetett figyelmet szentel az európai béke és biztonság megszilárdításának és az együttműködés elmélyítésének. A helsinki értekezlet óta a Záróokmányt aláíró országok politikai kapcsolatai gyarapodtak, elmélyült és szélesedett a gazdasági, tudományos-műszaki és a kulturális együttműködés. A fejlődés iránya egészében véve kedvező. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a helsinki Záróokmány még következetesebb végrehajtása nagyban hozzájárulna az európai és az egész nemzetközi helyzet további javulásához. Kormányom nagy várakozással tekint az 1980. évi madridi találkozó elé. Értékeljük a tanácskozás előkészítésére tett erőfeszítéseket. Nézetünk az, hogy a találkozó akkor segíti elő az európai enyhülés és a biztonság, valamint az összeurópai együttműködés fejlesztésének ügyét, ha alkotó, konstruktív légkörben zajlik le, ha azon a Záróokmány minden elvét egyenlő súllyal alkalmazzák és kerülik a terméketlen vitákat. E téren különösen fontos, hogy mellőzzék a propaganda-szempontokat, amelyeknek az előtérbe helyezése oly sok kárt okozott Belgrádban. A belgrádi találkozón elhatározott és időközben megtartott szakértői értekezletek megerősítették a részt vevő országok elkötelezettségét az európai biztonság és együttműködés mellett, s hasznosan járultak hozzá az enyhülés ügyéhez. Lényegesnek tartjuk, hogy erősítsük a bizalmat a helsinki értekezlet résztvevői között és előrelépjünk a katonai enyhülés terén. Ebben a szellemben és ezzel a céllal dolgozta ki a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsága ez év májusi budapesti ülésén a javaslatát arról, hogy a bizalom erősítésére irányuló gyakorlati intézkedések megbeszélésére még