Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1979
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának beszéde a budapesti pártaktíva gyűlésén
veszünk például a genfi sokoldalú leszerelési tárgyalásokon, és jelen vagyunk a bécsi tárgyalásokon is, ahol a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentése a cél. Államunk, országunk, népünk képviselői tehát aktívan dolgoznak a nemzetközi politika síkján. Nemzetközi kapcsolatainkkal összefüggésben kiemelhetjük: A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének idei magyarországi látogatása nagy jelentőségű esemény volt. Minden ilyen találkozó alkalmat ad arra, hogy szót ejtsünk a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Ezúttal a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés továbbfejlesztéséről, a közös érdekű nemzetközi kérdésekről tárgyaltunk. Arról, hogy még jobban összehangoljuk tevékenységünket, nemzetközi lépéseinket. Ország-világnak demonstráltuk, hogy a magyar—szovjet barátság megbonthatatlan ! Jó alkalom volt a találkozó arra is, hogy kifejezésre juttassuk népünk őszinte tiszteletét és megbecsülését Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs iránt, akinek óriási szerepe van népeink barátságának elmélyítésében, a békéért, a haladásért folyó világméretű küzdelemben. Hasonló céllal és ugyanebben a szellemben került sor a magyar pártós kormányküldöttség látogatására Szófiában, erősítve a magyar és a bolgár nép hagyományos baráti érzelmeit, egységét és együttműködését, amely a történelmileg új viszonyok között, új alapokon teljesedett ki. Fontosnak tartjuk Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának budapesti látogatását is. A tárgyalások, találkozók természetesen a két ország kapcsolatainak további fejlesztését szolgálták, de kifejeztek bizonyos közös nemzetközi törekvéseket is. Ügy tűnik, mindkét fél érdekelt az európai és általában a nemzetközi enyhülés előmozdításában, s gyakorlati példát mutattunk arra, hogy két különböző szövetségi rendszerhez tartozó, más társadalmi rendszert képviselő ország között is lehetséges, sőt szükséges és elkerülhetetlen az együttműködés. A nemzetközi élet legfrissebb eseménye az Egyesült Nemzetek Szervezetének most megnyílt idei ülésszaka, ahol széles körű nemzetközi konzultáció folyik — hiszen már 152 ország tartozik kötelékébe — s napirenden vannak a világ legfontosabb kérdései. Mi e fórumon is általános törekvéseinket, békeszándékunkat, az enyhülés előmozdítását, a társadalmi igazság érvényesülését képviseljük minden kérdésben. A világ egyik neuralgikus pontja a Közel-Kelet. A helyzet itt változatlanul rendezetlen és potenciálisan veszélyes, elsősorban a Közel-Keleten élő népek, de Európa népei, s a világbéke szempontjából is. Az izraeli— egyiptomi különmegállapodás nem mozdítja elő a valódi és igazságos béke megteremtését. Ennek útja: az izraeli agresszió — így a Libanon elleni jelenlegi agresszió — megszüntetése, az Izrael által megszállt területek visszaadása az arab népeknek, a palesztinai nép törvényes jogainak — így az államalapítás jogának is — elismerése és érvényesítése, valamennyi közel-keleti állam — köztük Izrael — és az ott élő népek biztonságának, békés életének szavatolása. Meggyőződésünk szerint a béke csak akkor lesz igazságos és tartós e térségben, ha valamennyi érdekelt fél bevonásával és közreműködésével születik meg. A világ másik neuralgikus pontja Dél-Afrika, ideértve Namíbiát, Zimbabwét és magát a Dél-afrikai Köztársaságot. Fekete-Afrika népei foly-