Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Benke Valériának, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának felszólalása az Országos Béketanács IX. kongresszusán. (Részletek)

lasztotta vérbe az imperializmus CIA-ügynökök és helyi fasiszta tábornokok kezével. De 1975 már a vietnami nép történelmi győzelmének és a nagy horderejű helsinki konferenciának az esztendeje. A fájdalmas veszteségek és a nagy jelentőségű sikerek, amelyeket a dolgozó osztályok és harcoló népek elértek, erősítenek és tanítanak. A nemzetközi békemozgalom, amely ezen népi ár sodrásában nőtt naggyá, maga is tényezője volt a fejlődésnek. Társadalmi, történelmi hatótényezővé akkor és ott tudott válni, amikor és ahol a maga sajátos funkcióját és a születésekor kialakult szellemét megőrizte, továbbfejlesztette. Ezért ha közvélemény és béke összefüggéséről gondolkodik bárki, nem kerülheti meg, nem hagyhatja figyelmen kívül a békemozgalom szerepét és hatását. Ha pedig a világ lehetséges útján töpreng bárki, ha a háború vagy béke alternatíváját mérlegeli, nem tekinthet el a közvéleménytől, attól, hogy amelyik társadalmi tendencia közvéleményt tud teremteni a maga törekvései mellett, az erőt is mozgósított. Első sikeres akcióját, a stockholmi felhívást és az akkori világpolitikai helyzetet felidézve emlékeznünk, összehasonlítanunk óhatatlanul indokolt. A békeharcosokat akkor üldözték a tőkésállamokban, sok helyen börtönbüntetés, de mindenütt diszkrimináció volt az osztályrészük. Mostanra a békemozgalom nemzetközi tekintélye általános, a Béke-világtanács az ENSZ fórumán is hallatja szavát. Ennek jelentőségét nagyra értékelve mégis azt kell hangsúlyoznunk, hogy a békemozgalom valódi tekintélyét a közvéleményben az emberek gondolkodására, megnyilatkozási készségére gyakorolt hatásán mérhetjük igazán. A békemozgalom kettős szerepéből következik, hogy nemcsak a hazai közvéleményről, de a nemzetköziről is szó van. Ennek a munkának az az alaptétele, hogy az eltérő világnézet és társadalmi koncepció nem akadálya az együttműködésnek a békéért. Tovább is mennék egy fél lépéssel. Az eredményes munkának éppen egyik feltétele ez, hiszen nem a szocialistákat, a marxista vüágnézetű embereket akarjuk meggyőzni a béke fontosságáról és elérhetőségéről, hanem azokat, akik sok kérdésben másként gondolkodnak, de az emberiség létérdekeit ők is szem előtt tartják. A békemozgalom már megindulásakor azt hirdette, hogy sem világnézeti, sem a társadalmi rendet illető nézetek nem lehetnek akadályai annak, hogy osztályok és népek, egyének és szervezetek, vallások hivői és materialisták összefogjanak azok ellen, akik világhatalmi céljaik vagy hadiipari profitérdekeik miatt fegyverkeznek és háborús feszültségeket idéznek elő. Hogy a két érdek miképpen fonódik össze és micsoda profitokról van itt szó, azt egyetlen példa is jól jellemzi. Egyedül a neutronbomba bevezetésétől az ebben érdekelt trösztök tízmillárd dolláros hasznot várnak. Minderre azért hívom fel a figyelmet, mert a hidegháború zsoldjában tájékoztatók mostanában kihasználják azt, hogy újabban a haladás erőinek táborában is viták keletkeztek egyes társadalmi kérdések eltérő megítélése miatt. Az úgynevezett harmadik világban, a fejlődő országokban nagyon sok helyen a szocializmus különféle útjait hirdetik meg, és több ország valóban szocialista irányú fejlődésre törekszik. Itt a nemzetközi békemozgalom új, fontos bázisai jönnek létre. De a régen iparosodott, kon-