Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának sajtókonferenciája Párizsban

deményezéssel léptünk fel bizonyos fegyvertípusok betiltásáért, amit elég kedvezően fogadtak. Mostani párizsi megbeszéléseinken megfelelő időt szenteltünk a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásoknak is. Mindkét fél egyetértően kinyilvánította, hogy azoknak fontosságot tulajdonít, s hogy elő kell mozdítani e tárgyalások előrehaladását. A köztársasági Elnök úr megemlítette a legutóbbi időben tett francia kezdeményezést bizonyos összeurópai leszerelési tárgyalás összehívására. Közöltük, hogy most tanulmányozzuk ezt a francia kezdeményezést. Aláhúztuk azonban, hogy életbevágóan fontosnak tartjuk a már folyamatban levő leszerelési tárgyalások kimozdítását a holtpontról. A Magyar Népköztársaság egyébként minden reálisnak mutatkozó fegyverzetcsökkentési kezdeményezést támogat. Témoignage Chrétien: Milyen az egyházak és az állam kapcsolata Magyarországon? — Talán kevéssé ismert, hogy Magyarországon történelmileg a katolikus egyház erős és befolyásos volt; a lakosság mintegy 65 százalékát fogta át. De igen erős protestáns — kálvinista és lutheránus — egyházak is működtek. Történelmileg ez így volt, de azt már senki sem tudja egészen pontosan, hogy milyen ma az egyházak befolyása, mert — a demokratikus haladással párhuzamosan — megszűnt minden állami, iskolai vagy egyéb olyan kérdőív, amelyen bárkinek fel kellene tüntetnie felekezetét. Az állampolgárok ilyen szempontból is teljesen egyenjogúak, nincs közöttük semmiféle megkülönböztetés. A második világháború után mi is eljutottunk ahhoz a nagy történelmi feladathoz, amelyet a francia forradalom már 1789-ben megoldott: az állam és az egyház szétválasztásához. Ez nem ment zökkenők nélkül, de megtörtént. Magyarországon a korábbi törvények szerint az egyháznak kivételes államjogi helyzete volt. Mi, kommunisták, azt mondtuk: mi se legyünk rosszabbak, mint annak idején a polgári forradalmárok voltak, s rendezzük mi is ezt a kérdést. Ezután érdemi és sok évig tartó tárgyalások következtek valamennyi egyházzal. A munka eredményes volt: Magyarországon az állam és az egyházak viszonya rendezett. A katolikus egyház vonatkozásában a Vatikánnal 14 éven át folytattunk tárgyalásokat és a múlt esztendőben VI. Pál pápánál tett látogatásom alkalmával a Vatikán is — hogy úgy mondjam — áldását adta a katolikus egyház és a magyar állam rendezett viszonyára. Az úgynevezett szabadegyházakkal is rendeztük az állam viszonyát, amit egy világszerte ismert baptista prédikátor tavalyi magyarországi látogatása is mutat. Mi az alapja az állam és az egyházak rendezett viszonyának? Egyfelől az állam tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját, a hitélet kérdéseibe nem avatkozik be. Másfelől egyetértés született abban, hogy az egyházak készek támogatni a maguk eszközeivel a nép szocialista építési programját. Mint bizonyára tudják, nálunk egypártrendszer van, de ez sem egyszerű módja a kormányzásnak. Segíti munkánkat a népfrontmozgalom, amelynek vannak helyi szervei és van országos vezető testülete. A mozga-