Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Közös közlemény a benini párt- és kormányküldöttség magyarországi hivatalos baráti látogatásáról

kozásai ellenére, az enyhülés továbbra is a nemzetközi élet meghatározó tényezője és a békeszerető erőknek további erőfeszítéseket kell tenniük továbbfejlesztéséért, konkrét leszerelési intézkedésekkel történő megerősítéséért. A felek elítélték a fegyverkezési hajszát, az új tömegpusztító fegyverek kifejlesztését, megerősítették elkötelezettségüket a leszerelés ügye mellett. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az enyhülésnek katonai térre is ki kell terjednie. E tekintetben különleges jelentőséget tulajdonítanak a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai, valamint a Bécsben folyó közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásoknak. A bécsi tárgyalásokon az európai békét és biztonságot szolgáló jelentős előrelépést, a konkrét megállapodások megkötését, a reakciós NATOkörök időhúzó taktikázással, egyoldalú előnyszerzésre irányuló törekvésekkel akadályozzák. Kiemelték a szocialista és az el nem kötelezett országok együttműködésének fontos szerepét a békéért, a nemzetközi biztonságért és a közös ellenség, az imperializmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen folytatott közös harcban. Az afrikai kontinens helyzetét elemezve a felek örömmel üdvözölték az afrikai haladó erők sikereit, amelyeket az imperializmus, az újgyarmatosítás és az apartheid elleni harcban értek el. Támogatásukról biztosították a még gyarmati elnyomás alatt élő népek és nemzetek felszabadító mozgalmait. Elítélték a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikáját, amely nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét és biztonságát is veszélyezteti. A felek megállapították, hogy a Dél-Rhodesiában kierőszakolt úgynevezett belső rendezés egyedüli célja a korábbi hatalmi viszonyok átmentése, az imperializmus és az új gyarmatosítás pozícióinak megőrzése. Támogatásukról biztosították a zimbabwei népnek a Hazafias Front vezetésével vívott harcát a többségi uralom megteremtéséért, valamint a Hazafias Front egységének megszilárdítására tett erőfeszítéseket. A két fél hangsúlyozta, hogy Namíbia valódi függetlenségének megteremtésében a Délnyugat-afrikai Népi Szervezetnek (SWAPO), a namíbiai nép egyetlen törvényes képviselőjének kulcsszerepet kell betöltenie. A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy az Afrika Szarván kialakult konfliktusban az Afrikai Egység Szervezete Alapokmányában megfogalmazott, az államok közötti kapcsolatokat szabályozó alapelveket sikerült érvényre juttatni. A felek aggodalmukat fejezték ki a nyugat-szaharai feszültség miatt. Síkraszállnak a nyugat-szaharai probléma mielőbbi, békés rendezéséért, a népek önrendelkezése elvének megvalósításával, az ENSZ-határozatoknak megfelelően. A felek különös figyelemmel kísérik a nemzetközi imperializmusnak — afrikai reakciós csatlósai közreműködésével — a független afrikai országok új gyarmatosítására irányuló törekvéseit. Határozottan elítélték az afrikai haladó államokat — köztük a Benin Népi Köztársaságot — ért imperialista fegyveres támadásokat, amelyek veszélyeztetik az egész afrikai kontinens békéjét és biztonságát.