Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Közlemény a KGST XXXII. ülésszakáról

Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a hosszú távú együttműködési célprogramok megfelelnek a KGST-tagállamok érdekeinek, ugyanakkor összhangban állnak azzal a következetes és változatlan törekvésükkel, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszék együttműködésüket minden országgal, társadalmi rendszerüktől függetlenül, többek között nagyarányú nemzetközi jelentőségű tervezetek megvalósításában az energetika, az ipar, a közlekedés, a környezetvédelem stb. területén. Az ülésszak kedvezően fogadta azt a tényt, hogy a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság és a Szocialista Etiópia érdekelt a sokoldalú és kétoldalú gazdasági, valamint tudományosműszaki együttműködés bővítésében a KGST-tagállamokkal. Hangsúlyozták a KGST-tagállamok eltökéltségét, hogy bővítsék egyenlő jogokon és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésüket a fejlődő országokkal, így járulva hozzá nemzeti érdekeiknek megfelelő, társadalmigazdasági és kulturális fejlesztésükkel, a világgazdaságban betöltött helyzetük megszüárdításával, az imperialista monopóliumok elnyomásától való függetlenít ősükkel és a gyarmatosítás minden formájának felszámolásával kapcsolatos intézkedések megvalósításához. Az ülésszak idején véleménycserét folytattak a KGST és az EGK közötti kapcsolatok, valamint tárgyalások kérdésében. Az ülésszak a KGST-tagállamok küldöttségeinek közös véleményét juttatja kifejezésre akkor, amikor hangsúlyozza, hogy a KGST és az EGK kölcsönös kapcsolatainak alapjairól egymásnak korábban átadott egyezménytervezetek alapján célszerű tovább folytatni a tárgyalásokat egyrészt a KGST és a KGST-tagállamok, másrészt az EGK és az EGK-tagállamok közötti egyezmény kidolgozásáról. A KGST-tagállamok közötti együttműködés méreteinek kiszélesítése és tartalmának elmélyítése szükségessé teszi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége mechanizmusának, formáinak és módszereinek további tökéletesítését. Az ülésszak a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak és kormányainak elvi útmutatásai alapján intézkedések összességét hagyta jóvá a KGST-tagállamok együttműködésének és a Tanács szervezetének további tökéletesítésére. A KGST összes szervének munkája arra irányul, hogy elsősorban az anyagi termeléssel, mindenekelőtt a hosszú távú célprogramok megvalósításával összefüggő együttműködési feladatait oldják meg, hatékonyabbá, operatívabbá és összehangoltabbá tegyék a KGST összes szervének és a KGSTtagállamok nemzetközi szervezeteinek tevékenységét. A KGST-tagállamok kormányfői annak a szilárd elhatározásuknak adtak kifejezést, hogy a jövőben is állandóan fejlesszék és mélyítsék a KGST-tagállamok együttműködését a gazdaság, a tudomány és a technika területén, s azt olyan fontos tényezőnek tekintsék, amely aktívan járul hozzá a szocialista és kommunista építés terveinek sikeres teljesítéséhez, a szocialista országok népei összeforrottságának és megbonthatatlan, barátságának megszilárdításához, a marxizmus—leninizmus és a nemzetközi szolidaritás elvei alapján. A KGST XXXII. ülésszakának munkája a barátság, a teljes, kölcsönös egyetértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le.