Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának interjúja a New York Times c. lap számára

amerikai gazdaságok együttműködését az iparszerű kukoricatermesztésben, vagy a Győri Vagongyár együttműködését a Rába—

Steiger traktorok gyártásában, illetve az amerikai IHC-vel — az International Harvester Chicagóval — való együttműködést, amelynek keretében Magyarországon amerikai licenc alapján készülnek bizonyos mezőgazdasági gépek, a megnevezett cég viszont hátsótengelyt kap a magyar vállalattól. A magyar—amerikai viszonylatban is megvalósítható sokoldalú együttműködés és különböző szintű kapcsolatok lehetőségét jól példázza a néhány jelentős nyugat-európai tőkésországgal kialakult együttműködésünk. Az együttműködésnek természetesen alapvető feltétele a másik ország társadalmi-politikai rendszerének, törvényeinek tiszteletben tartása. Részünkről a múltban is megvolt, a jövőben is meglesz a hajlandóság a kapcsolatok ilyen módon történő fejlesztésére. Készek vagyunk minden javaslatot figyelmesen megvizsgálni. — Van-e lehetősége Magyarországnak mint szocialista országnak arra, hogy független és szoros kapcsolatokat létesítsen Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal? Hogyan alakulnak Magyarország kapcsolatai szomszédaival? — A Magyar Népköztársaság önálló független ország, a nemzetközi kapcsolatok építésének magyar felelősei az alkotmány előírásainak megfelelően, parlamenti jóváhagyással, a legfelső állami testületek döntései alapján végzik tevékenységüket. Országunk öt európai országgal határos, közülük négy szocialista: a Szovjetunió, <a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. Ezekkel az országokkal a barátság és az együttműködés szálai fűznek össze bennünket az élet minden területén. A joggal történelminek nevezhető magyar—szovjet barátság és együttműködés számunkra elvi kérdés, politikánk természetes eleme, s egyben népünk legsajátabb érdeke is. Nyugati szomszédunk a semleges Osztrák Köztársaság, amellyel kapcsolataink minden területen eredményesen fejlődnek. Az Ausztriával való együttműködésünk — megítélésünk szerint — a Helsinkiben elfogadott elvek gyakorlati megvalósításának jó példája. Ismert, hogy számos nyugat-európai országgal igen széles körűek és fejlődők a kapcsolataink. A Magyar Népköztársaság fejleszti széles körű, kölcsönösen előnyös, önálló kapcsolatait a világ más térségeiben levő országokkal is. Éppen ezekben a napokban az egyenjogú szerződések egész sorát köti az ön kormányával is. Helsinkiben is kinyilvánítottuk, hogy a Záróokmányban rögzített elvek alapján készek vagyunk tovább bővíteni együttműködésünket a tőlünk különböző társadalmi berendezkedésű államokkal, így az Amerikai Egyesült Államokkal és a nyugat-európai országokkal is. — Miképpen vélekedik ön a nemzetközi viszonyok fejlődésének irányáról a kozmikus korban? — A kozmikus kor — amelyet másképpen atomkornak is nevezünk — kifejezés arra utal, hogy napjainkban rendkívüli módon felgyorsult az em-