Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól. (Részletek)

AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA A XI. KONGRESSZUS ÓTA VÉGZETT MUNKÁRÓL ÉS A PART FELADATAIRÓL 19—20 (RÉSZLETEK) A Központi Bizottság több mint féléves előkészítő munka után, a párt-, az állami és a társadalmi szervek tapasztalatait és javaslatait figyelembe véve, átfogóan értékelte a kongresszusi határozatok végrehajtásának helyzetét, és megállapította: A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975 márciusában megtartott XI. kongresszusa helytállóan elemezte az akkori hazai és nemzetközi viszonyokat, helyesen jelölte ki a szocializmus építésének soron levő és távlati feladatait. Bár a világgazdasági helyzetnek számunkra kedvezőtlen változásai, a nemzetközi ideológiai harc éleződése miatt a szocialista építőmunka belső és külső feltételei az előre láthatónál nehezebbekké váltak, a kongresszus határozatainak, a párt programnyilatkozatának elvi és politikai útmutatásai kiáll ották a gyakorlat próbáját, azokat az élet teljes mértékben igazolta . . . I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A XI. kongresszus elemzőén vizsgálta a világpolitika fő tényezőit és irányzatait, amelyek azóta is meghatározzák a nemzetközi helyzet alakulását. Az elmúlt három évben a szocializmus pozíciói világméretekben tovább erősödtek, a kapitalizmus általános válsága mélyült, jelentős sikereket ért el a nemzeti felszabadító mozgalmak harca, szélesedett a békeszerető erők küzdelme az enyhülés irányzatának további térhódításáért. A nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulásának eredményeként került sor Helsinkiben a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezletre, amely fordulatot jelzett földrészünkön, és a nemzetközi helyzet általános alakulására is kedvezően hatott. A helsinki értekezlet jótékonyan befolyásolta a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, a kétoldalú kapcsolatokat. Az európai biztonsági értekezleten részt vett 35 állam képviselőinek belgrádi találkozója — az elhúzódó viták ellenére — hasznos volt, és kielégítő eredménnyel zárult. A különböző reakciós erők, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei ismét aktivizálódtak, igyekeznek megakadályozni a pozitív folyamatokat, az enyhülés térhódítását. A ,,szovjet fenyegetésről" szóló régi hazugságok felújításával a fegyverkezési verseny fokozásának veszedelmes útjára akarják szorítani az emberiséget. Erősítették propagandájukat a szocialista országok ellen, az emberi jogok védelmének ürügyén megpróbálnak beavatkozni belügyeikbe. A nemzetközi küzdőtéren objektíve a reakciónak, az enyhülés szélsőséges ellenfeleinek kezére játszik az a körülmény is, hogy a szocialista országok, a haladás erői a békéért, a nemzetközi biztonságért tett erőfeszítéseik során szüntelen beleütköznek a kínai vezetők nagyhatalmi külpolitikájába. 1. Kormányzatunk, a Magyar Népköztársaság külpolitikája a pártkongresszus irányvonalát, az Országgyűlés állásfoglalásait követi, a közös kér-