Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1977

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Kádár János sajtóértekezlete Bonnban (Részletek)

KÁDÁR JÁNOS SAJTÓÉRTEKEZLETE BONNBAN (Részletek) Bevezető: A Magyar Népköztársaságban népünk jó egyetértésben a szocialista társadalom építésén dolgozik. Külpolitikai tevékenységének — egyetértésben és szövetségben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival, a KGST tagállamaival — fő célja a béke megszilárdításának, az enyhülés elterjedésének és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének szolgálata. Ismeretes, hogy a Német Szövetségi Köztársaság iparilag fejlett kapitalista ország, a NATO szövetségi rendszerének tagja és a Közös Piac tagállama. Lehetőségeit kihasználva Nyugat-Európa jelentős politikai és gazdasági tényezője. E két ország képviseletében találkoztunk Helsinkiben Schmidt kancellár úrral, s mindazok nevében, akik megbíztak bennünket az ottani munkával, mindketten aláírtuk az európai béke és biztonság megszilárdítására hivatott helsinki záróokmányt. Helsinkiben volt első ízben szerencsém külön is találkozni és jó szellemű beszélgetést folytatni Schmidt kancellár úrral. Ilyen előzmények után került sor mostani NSZK-beli utamra. Ami a kancellár úrral és a Német Szövetségi Köztársaság más vezetőivel folytatott tárgyalásokat illeti, azok számunkra valójában a Helsinkiben megkezdett beszélgetés folytatását jelentették. Tárgyalásaink fő elemeit illetően teljes mértékben osztom Schmidt kancellár úr itt elhangzott kijelentéseit. Elsőként én is aláhúznám, hogy megbeszéléseinknek nyílt jellege és kiváló atmoszférája volt. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy eszmecseréink hasznosak voltak. Belső tárgyalásainkon sorra vettük sokoldalú kapcsolataink számos konkrét kérdését. A nyilvánosság előtt is demonstrálni kívántuk elhatározottságunkat — s gondolom, az aláírt közös nyilatkozat ezt jól tükrözi —, hogy teljes egyetértés van közöttünk abban: célunk a megalapozott és szépen fejlődő, sokoldalú kapcsolatainknak lendületes további szélesítése, mélyítése és erősítése. Abban a meggyőződésben szólok a kancellár úrral befejezett tárgyalásokról, hogy a későbbiek folyamán mindez meg is valósul. Űgy gondoljuk, hogy ezzel becsületesen szolgáljuk a két ország népének elemi érdekeit. Megbeszéléseink, megállapodásaink és az az elhatározásunk, hogy közös erőfeszítéseket teszünk kétoldalú kapcsolataink további bővítésére, nem irányul más, harmadik államok ellen. Ellenkezőleg, az a meggyőződésünk: megállapodásaink a gyakorlatban igazolják, hogy — ha megvan rá a szándék — igenis lehetséges a különböző társadalmi rendszerű, a különböző szövetségi rendszerekhe2 tartozó országok között a gyümölcsöző együttműködés, a békés egymás mellett élés. Kapcsolatainknak hosszú a történetük, nagy nehézségeket és akadályokat kellett leküzdenünk, amíg idáig eljuthattunk. Ez együttműködési készséget és realitásérzéket követelt a felektől, s azt, hogy megfelelően közelítsék meg a kérdéseket. Nagy munkát kellett végezni azért, hogy megteremtsük a feltételeket e bonni találkozás létrejöttéhez. Kormányzatunk,