Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1977

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának interjúja a Frankfurter Rundschau számára

átadni a baloldali, haladó, demokratikus pártoknak, ha egy közeli választáson a nép többsége szavazatával őket támogatja? — Az európai viszonyoknak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által és a bonni keleti politika közreműködésével történt normalizálása tartósan megváltoztatta kontinensünkön a politikai éghajlatot. E fejlődés keretében lát-e ön lehetőséget arra, hogy megérik a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonása? — Egyetértek azzal, hogy kontinensünkön pozitív fejlődés ment végbe, jelentősen javult a politikai klíma, különösen a hidegháború éveivel összehasonlítva. Ugyanakkor azt hiszem, hogy még sok mindent kell tennünk a kölcsönös bizalmat, a politikai és a katonai biztonságot egyaránt szavatoló, valóban stabil kapcsolatok megteremtéséért. A szovjet csapatok ideiglenes jellegű magyarországi tartózkodása ennek a nemzetközi helyzetnek a függvénye. A szovjet hadsereg Magyarországon állomásozó alakulatai a Magyar Néphadsereggel együttműködésben, a Varsói Szerződés keretében közösen egyeztetett, közösen elhatározott feladatokat látnak el a szocialista országok népeinek békéje és biztonsága védelmében. Az „ideiglenes" jelző használata kifejezi azt a meggyőződésünket, hogy az enyhülési folyamat, a nemzetközi helyzet fejlődése el fog érkezni olyan stádiumba, amikor a politikai és katonai enyhülést szavatoló intézkedések között sor kerülhet a külföldön állomásozó katonai egységek visszavonására, s a két katonai szövetség, a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű megszüntetésére. — Történelme során a magyar nép elvesztette egy egységes államban való nemzeti önmegvalósulás lehetőségét. Ennek következménye, hogy ma valamennyi szomszédos országban élnek magyar kisebbségek. Hiszi-e ön, hogy a népek elveszthetik egy nemzeti egységállamra való igényüket, és beletörődnek-e a magyarok ebbe az állapotba? Milyen a magyar kisebbség helyzete, és mit tehet Magyarország a helyzetük javítása érdekében? — A történelem úgy hozta — nemcsak Európában, de a világ sok más táján is —, hogy jelentős számú néptöredékek élnek az adott országok határain túl. Az ebből adódó kérdések megfelelő megoldása nagy figyelmet kíván az érintett országok kormányaitól, és nagy felelősséget ró rájuk. A XX. században nem lehet a SIX. század módszereivel megoldani a nemzetiségi kérdést. Európában a népek együttműködésének a fejlesztése a járható út. A kisebbség sorsa elválaszthatatlan a többség sorsától. A nemzetiségi kérdést is véglegesen a szocializmus oldja meg azáltal, hogy az egész társadalom, tehát a nemzetiségek számára is biztosítja a szabad fejlődést. A jelenlegi Európában a nemzetek és a nemzetiségek problémáinak megoldása nem a „hajdan való dicső múlt" emlegetése, hanem a történelem tanulságainak hasznosítása. A volt uralkodó osztályok nemzetietlen,