Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1977

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Közös közlemény dr. Rudolf Kirchschläger osztrák köztársasági elnök magyarországi látogatásáról

Ausztria kapcsolatainak állandó fejlesztése az enyhülés folyamatát szol­gálja Európában és az egész világon. Kijelentették, hogy fontos feladatnak tekintik azoknak az elhatározá­soknak a teljes megvalósítását, amelyekre Kádár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Ta­nács tagjának 1976. évi ausztriai látogatása alkalmával, valamint Lázár György miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár auszt­riai és magyarországi találkozói során jutottak. A felek üdvözölték a gazdasági együttműködésben eddig elért eredmé­nyeket. Készek további intézkedéseket tenni a mindkét ország számára előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös áruforgalom ki­egyensúlyozott növelésére. Aláhúzták az együttműködés fontosságát az idegenforgalommal kapcsolatos infrastruktúra és az energiagazdálkodás területén. Üdvözölték a két ország állampolgárainak találkozásait, különös tekin­tettel a határ menti területek lakosaira, és megerősítették azon szándé­kukat, hogy ezeket — a kölcsönös bizalom és jószomszédság alapján, kö­zösen egyeztetett intézkedésekkel — a jövőben is elősegítik. Megállapod­tak, hogy ez év őszén szakértői megbeszéléseket kezdenek a két ország közötti vízumkényszer teljes megszüntetéséről. Támogatják a kulturális, tudományos, oktatási, ifjúsági, sport- és turisztikai kapcsolatok fejleszté­sét, valamint az információ átfogóbb terjesztését. Kívánatosnak minősí­tették annak elősegítését, hogy a másik ország kulturális értékeihez min­denki fokozottabban hozzáférhessen. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere középpontjában az eny­hülés, az európai biztonság és együttműködés, továbbá a belgrádi talál­kozó kérdései állottak. Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchschläger elsődle­ges jelentőséget tulajdonított az enyhülési politika folytatásának, amely­hez mindkét ország a jövőben is minden erővel hozzá akar járulni. Egyet­értés volt abban, hogy az enyhülés továbbvitele nagymértékben függ az államok kapcsolatainak fejlődésétől, tekintet nélkül azok társadalmi és gazdasági rendszerére. A felek egyetértettek abban, hogy fontos eredmények születtek az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának végrehajtá­sában, mind nemzetközi téren, mind pedig a magyar—osztrák kapcsola­tokban. Az enyhülés folytatása lényeges feltételének tekintik a záróok­mány valamennyi rendelkezésének fenntartás nélküli végrehajtását. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a küszöbönálló belgrádi találkozónak, s ké­szek hozzájárulni ahhoz, hogy ez a találkozó elősegítse a záróokmány to­vábbi végrehajtását és az enyhülés megszilárdítását. A tárgyaló felek megállapították, hogy a fegyverkezési verseny folyta­tása növekvő veszélyt jelent a világ békéjére és az emberiség jövőjére. Meggyőződésük, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében a politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell kísérnie. Kifejezték remé­nyüket, hogy a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—ameri­kai tárgyalások, a genfi leszerelési bizottság munkája, s a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az ezzel össze­függő intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások — annak az alapelvnek

Next

/
Thumbnails
Contents