Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1977

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Közös közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének az NDK-ban tett látogatásáról

világ békéjének, biztonságának megszilárdítására, amint azt az 1976. novemberi bukaresti tanácskozás is újból bizonyította. A Varsói Szerződés tagállamai az ülésen elfogadott nyilatkozatukkal kifejezésre juttatták szilárd akaratukat: mindent megtesznek, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. Kinyilvánították eltökéltségüket, hogy következetesen elősegítik az enyhülés folyamatát abból a célból, hogy az visszafordíthatatlanná váljék. Méltatták azokat a nagy jelentőségű javaslatokat, amelyeket a bukaresti ülés tett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek: a helsinki záróokmányt aláíró államok szerződésben vállaljanak kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert egymás ellen; továbbá, hogy ne bővítsék a meglevő katonai-politikai szövetségek tagállamainak körét. E javaslatok elfogadása hozzájárulna a nemzetközi helyzet további javulásához és csökkentené a termonukleáris háború veszélyét. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság továbbra is síkraszáll azoknak az elveknek és ajánlásoknak a maradéktalan betartásáért és következetes megvalósításáért, amelyeket az egységes egészet alkotó helsinki záróokmány tartalmaz. Határozottan visszautasít minden olyan kísérletet, amely a záróokmány egyoldalú értelmezésére vagy elf erdítésére irányul. A felek kifejezték készségüket, hogy tevékenyen hozzájárulnak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok belgrádi találkozójának sikeréhez. Erőfeszítéseiket arra összpontosítják, hogy Belgrádban alkotó véleménycsere folyjék az elért eredményekről és az enyhülési folyamatot elősegítő további lépésekről. A belgrádi találkozó ily módon kedvezően hozzájárulhatna az európai béke és biztonság megszilárdításához és az aláíró államok együttműködésének további mélyítéséhez. A két küldöttség nagy jelentőséget tulajdonít a fegyverkezési verseny megállítására és a leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatoknak, továbbá annak a javaslatnak, hogy kössenek az egész világra kiterjedő szerződést az erőszak alkalmazásáról való lemondásról a nemzetközi kapcsolatokban. Síkraszáll a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívása mellett; az értekezlet előkészítésének fontos lépcsőfoka lehet az ENSZ Közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. A felek hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya a világhelyzet alakulásának fontos tényezője. Nagy jelentőségűnek tartják a nemzetközi helyzet további kedvező alakulásában az újabb szovjet—amerikai megállapodást a stratégiai fegyverek korlátozásáról és a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztését a békés egymás mellett élés elvei alapján. Továbbra is fontosnak tartják megállapodások kötését a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei kifejlesztésének megtiltásáról. Mindkét fél továbbra is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon az egyenlő és kölcsönös biztonság elve alapján megállapodás jöjjön létre. Kifejezték reményüket, hogy a nyugati tárgyaló partnerek készséget tanúsítanak a nyitott kérdések konstruktív megoldására.