Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Puja Frigyes külügyminiszter felszólalása az Országgyűlés téli ülésszakán

előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködése felé." Ez az elemzés ma is helytálló; a nemzetközi politika fő irányzata továbbra is az enyhülés. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ez év novemberében Bukarestben megtartott ülése, amely sokoldalúan elemezte a nemzetközi élet és különösen az európai helyzet alakulását, hasonló következtetésekre jutott. „Az ülés résztvevői megelégedéssel állapítják meg — olvasható a tagállamok nyilatkozatában —, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcsolatokban: elkezdődött a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata, megerősödik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése." Az enyhülési folyamatot jelentősen elősegítik azok a kiemelkedő sikerek, amelyeket a szocializmus, a haladás erői az utóbbi időben elértek. A szocialista országok gazdasága és kultúrája folyamatosan fejlődik, erejük tovább gyarapodik. A szocialista közösség befolyása, tekintélye a nemzetközi politikában soha nem volt ilyen nagy, mint most. Az európai kommunista és munkáspártok ez év júniusában Berlinben megtartott konferenciája hozzájárult a kommunista mozgalom egységének erősödéséhez, s új lendületet adott a békéért és a biztonságért folyó küzdelemnek. Több évtizedes fegyveres harc után győzött a vietnami nép, és létrejött az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság. A laoszi nép életében is fordulat következett be: országában megkezdődött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Az angolai nép a szocialista országok, valamint a világ haladó erői segítségével keresztülhúzta az imperialisták és a Dél-afrikai Köztársaság vezetőinek — mások által is támogatott — reakciós elképzeléseit. Megalakult az Angolai Népi Köztársaság, amely a szocializmus útján kíván haladni. Mindezek és más fontos események jelzik, hogy az utóbbi években számottevően erősödött a békés egymás mellett élés, a nemzetközi enyhülés alapja. Ezen a téren a helyzet sokkal jobb, mint néhány esztendővel ezelőtt volt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tőkésországok uralkodó köreiben is terjed a realitások felismerése, levonhatjuk a következtetést: a békés egymás mellett élés, az enyhülés folyamata — ha előfordulhat is átmeneti megtorpanás — tartósan nem állítható meg többé. Az enyhülés ellenségeinek, a reakciós erőknek sikerült defenzívába szorítaniuk és engedményekre késztetniük egy-két tőkésország befolyásos kormánytényezőit is. Ez kárt okoz az enyhülésnek, s további negatív akciókra bátorítja a békés egymás mellett élés, az enyhülés ellenzőit. Sok múlik azon, miképp alakul a jövőben két jelentős tőkésország, az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság politikája. Változatlanul az a véleményünk, hogy a világhelyzet további javulásának alapvető tényezője a Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatainak fejlesztése, a még nyitott nemzetközi problémák rendezésében való együttműködése. A béke és a biztonság hasznára lenne, ha az Egyesült Államok új elnöke és az új adminisztráció a realitásokból kiindulva folytatná a békés egymás mellett élés politikáját, amely az európai szocialista országok és az Egyesült Államok viszonyát az elmúlt években általában jellemezte. Reméljük, hogy a bonni kormánykoalíció — a reakciós, kon-