Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Kádár János sajtóértekezlete Bécsben (Részletek)

sinki ajánlások gyakorlati végrehajtását is szolgálták. Milyen konkrét eredmények születtek a megbeszéléseken, van-e kilátás a vízumkényszer megszüntetésére Magyarország és Ausztria között? — Már sok éve, jóval a helsinki értekezletet megelőzően folytattunk tárgyalásokat, és azok eredményeit realizáltuk is. Ezúttal valóban a magyar—osztrák kapcsolatok számos fontos kérdését érintettük. Azért emlékeztetünk külön is a helsinki értekezletre, mert az ott elfogadott ajánlásoknak, azok szellemének teljes mértékben megfelelnek azok az intézkedések, amelyeket a magyar—osztrák viszony javítására már tettünk, s amelyeket a jövőben is tenni szándékozunk. A vízumkérdés közvetlenül érinti az állampolgárok tömeges külföldi utazását, így a Magyarország és Ausztria közötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekezlet előtt igyekeztünk előmozdítani a turistaforgalom növekedését, a széles körű kölcsönös látogatásokat más országokba. Megmondom, ebben döntően politikai meggondolások játszottak szerepet. Elsősorban azt szerettük volna elősegíteni, hogy az emberek jobban megismerjék a szomszédos országokat. Amikor az utasforgalommal, a külföldi utazásokkal kapcsolatos korábbi korlátozások megszüntetését elhatároztuk, arra is gondoltunk, hogy az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején Magyarországnak Nyugat-Európában nagyon rossz sajtója volt. Nos, változtattunk a korábbi gyakorlaton, és a nyugat-európai országokkal elég széles körű turistaforgalom kezdődött el. Ez politikai haszonnal járt számunkra. Azok a magyar állampolgárok, akiknek korábban nem volt módjuk arra, hogy kiutazzanak valamelyik nyugat-európai országba, most kiutazhatnak. És az a több százezer magyar állampolgár, aki évenként nyugat-európai országokban tölti szabadságát, jó érzéssel érkezik haza. Rájön, hogy Nyugat-Európa fejlett kapitalista országaiban sincs kolbászból a kerítés. Olyan jelenségeket lát, amelyeket otthon, Magyarországon már el is felejtett. Látja például a munkanélküliséget és az attól való félelmet, a létbizonytalanságot. Azután lát sokféle műanyagterméket, amit azelőtt talán nem láthatott, de most meggyőződhet arról, hogy mindez otthon, Magyarországon is kapható, talán olcsóbban is, mint a nyugateurópai országok boltjaiban. Nagyon jók a benyomásaink Magyarországon a nyugat-európai turistákról. Nem tudom pontosan, mi a dialektikus összefüggés a sajtó és a turizmus között, de két dolgot tapasztaltunk. Az egyik: a Nyugat-Európából érkező turista Magyarországon általában kellemesen csalódik. Mert bármilyen kritikus szemmel nézi is azt, ami nálunk van, mindenképpen jobbat tapasztal annál, amit korábban a nyugat-európai kapitalista sajtóban olvashatott. A másik: alighanem összefügg ezzel, hogy a turistaforgalom kiszélesedése óta a nyugat-európai sajtó megítélése is javult Magyarországról. Mert amit a nyugat-európai állampolgárok milliói saját szemükkel tapasztalnak Magyarországon, azt homlokegyenest ellenkezően lefesteni azért a legrosszabb szándékkal sem lehet. A nyugat-európai országokkal lebonyolódó turistaforgalmon belül a magyar—osztrák forgalom az egyik legjelentősebb. A két ország állampolgárainak most is százezrei utaznak a másik országába, s kölcsönösen otthonosan és jól érzik magukat. Mi egyebek között azért dolgoztunk, hogy ez