Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Kádár János sajtóértekezlete Bécsben (Részletek)

Már csak azért is, mert országokat képviselünk, államérdekekről, a népek érdekével összefüggő kérdésekről tárgyalunk, s ilyen esetben a szűken értelmezett pártszempontokon felül kell emelkednünk. Szükségszerűen együtt kell tehát működnünk, főként az európai biztonság és a békés egymás mellett élés előmozdítása érdekében. A kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés ilyen viszonylatban jól alakult. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom: bizonyos tekintetben jól példázza ezt éppen az itt, Bécsben eltöltött tegnapi nap. Kreisky kancellár úr — ezt alighanem mondhatom — kortársam, akit határozott meggyőződésű embernek ismerek. Mindenki tudja róla, hogy szociáldemokrata. Én kommunista vagyok. S találkoztunk, jó szellemben tárgyaltunk, de egyikünknek sem az volt a célja, hogy világnézetet vagy filozófiát „cseréljünk". Nem is ez a feladatunk. A két ország, a két nép jó kapcsolatainak, együttműködésének kérdéseivel, az európai béke és biztonság általános ügyének előmozdításával foglalkoztunk. A kommunista és szocialista, szociáldemokrata pártok olyan viszonylatokban is kapcsolatokat tartanak fenn, ahol egyik vagy másik fél, illetve egyik sem tagja az adott ország kormányának. A Magyar Szocialista Munkáspárt például az utóbbi években egész sor szocialista, szociáldemokrata párttal lépett kapcsolatba, amely nincs kormányon, így az Olasz Szocialista Párttal, a Finn Szociáldemokrata Párttal, a Belga, a Francia Szocialista Párttal. Éppen amikor Bécsbe indultam, akkor indult Dániába a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, hogy viszonozza a Dán Szociáldemokrata Párt küldöttségének magyarországi látogatását. Mi e kapcsolatok értelme és haszna? Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájukon deklarálták, hogy központi feladatuknak tekintik az európai béke és biztonság, valamint a társadalmi haladás előmozdítását. A szocialista, a szociáldemokrata pártok, amelyeket az előbb említettem, a velünk folytatott megbeszélések során ugyancsak deklarálták, hogy népünk érdekében hasznosan szeretnék előmozdítani az európai béke és együttműködés, a kétoldalúan előnyös kapcsolatok ügyét. A kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártoknak véleményem szerint ezenkívül vannak más, bizonyos értelemben közös problémáik, így például az európai országok szakszervezetei közötti kapcsolatokat és együttműködést is célszerű fejleszteni, hogy előmozdítsák a békét és a biztonságot, a népek közötti jó kapcsolatok, a haladás ügyét. Kérdés (Frankfurter Rundschau): Hogyan ítéli meg a helyzet alakulását a helsinki záróokmány aláírása után? Miként vélekedik Magyarország és az NSZK kapcsolatairól, s van-e konkrét terv arra, hogy mikor látogat Bonnba? — A Helsinkiben elfogadott ajánlások végrehajtását illetően a helyzetet jónak ítélem. Sokan nem osztják ezt a nézetet. Jómagam azonban a történelmi előzményekre, a helsinki értekezletet megelőzően felvetődött különleges nehézségekre gondolok. Arra, hogy mennyi erőfeszítést tett valamennyi részt vevő ország az értekezlet létrehozása érdekében. A helsinki értekezletet történelmi jelentőségűnek tartjuk; valamennyi résztve-