Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. ülésszakáról

södéséhez vezet, növeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nemzetközi tekintélyét. A szocializmus természetének és magasztos céljainak megfelelően a KGST keretei között folyó együttműködés erősítése a nemzetgazdaságok harmonikus fejlődéséhez vezet, módot ad az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődésére, segíti a gazdaságilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok gyorsított ütemű előrehaladását. Az ülésszak hangsúlyozza, hegy a sokoldalú együttműködés elmélyítése, a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítése és kiegyenlítése szükségszerű és törvényszerű történelmi folyamat a szocializmus és a kommunizmus építésében való előrehaladásuk során. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek arra, "hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló, komplex programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a KGST-tagállamok több életbevágóan fontos gazdasági problémájának közös megoldására. E céloknak felelnek meg a termelés főbb ágazataiban 10—15 évre kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST-tagállamok konkrét intézkedéseket határoznak majd meg gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia-, fűtőanyag- és nyersanyagfajtákban, a mélyreható gyártásszakosításra és kooperációra a gépgyártás fejlesztésében, az alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben mutatkozó ésszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kapcsolataik modernizálására és fejlesztésére. Ezeknek, a KGST-tagállamokban élő lakosság jóléte további emelésével szoros összhangban levő programoknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását, a szocialista államok gazdasági erejének megerősítését, növelniük kell a KGST-tagállamok együttműködésének gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítésében betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyagágazatokban előirányozza, hogy a KGST-tagállamok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színesfémekkel, vegyi nyersanyagokkal és villamos energiával. Ezt úgy valósítják meg, hogy koncentrálják a nagy beruházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energia- és anyagigényes termelést, megkezdik valamennyi fűtőanyagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új energiaforrások létrehozásának és az atomenergetika fejlesztésének módszereit. Az együttműködési program a < ' gyártás terén a KGST-tagállamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gépes berendezésfajták, valamint az élenjáró technológia meghonosításához, a késztermékek, részegységek és alkatrészek gyártásszakosításának és kooperációjának gyorsított fejlesztéséhez és mindezek érdekében a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos munka fokozásához szab majd irányt. Ennek figyelembevételével va-