Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének felszólalása a KGST 30. ülésszakán (Részletek)

műve lesz mindazoknak, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket áldozták. A berlini konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak győződve róla, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfelel minden nép érdekeinek, és fontos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földkerekségen. JÜLIUS LÄZÄR GYÖRGYNEK, AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKÉNEK FELSZÓLALÁSA A KGST 30. ÜLÉSSZAKÁN 7 (Részletek) . . . A KGST 30. ülésszakát olyan időpontban tartjuk, amikor országainkban sikeresen befejeződött az 1971—1975. évi népgazdasági tervekben kitűzött feladatok végrehajtása, pártjaink kongresszusai pedig megtárgyalták és meghatározták az 1976—1980-as időszakra szóló ötéves népgazdasági tervek fő irányvonalát. Eredményeink — amelyeknek egyik fontos forrása a szocialista gazdasági integráció elmélyítése — világosan bizonyítják, hogy a komplex program helyesen jelölte ki együttműködésünk fejlesztésének fő irányait, és hosszabb távlatokat tekintve is megbízható alapul szolgál gazdasági együttműködésünk számára. Sikerrel valósítottuk meg az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinálását. A népgazdasági tervek koordinálása, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozása és végrehajtása jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy szellemi és anyagi erőinket még inkább a termelés hatékonyságának növelésére, a tudományos-technikai haladás meggyorsítására összpontosíthassuk. Nemzeti terveink megalapozásának fontos és biztonságot adó elemei azok a — tervkoordináció eredményeire épülő — megállapodások, amelyeket az érdekelt tagállamok — köztük hazánk is — a Szovjetunióval kötöttek a nyersanyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a közös érdekeket szolgáló termelőkapacitások bővítésére. Amikor múltbeli eredményeinkről és jövőbe mutató terveinkről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a tőkés világ súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. Ennek tükrében még inkább megnő annak jelentősége, hogy a KGST-országok továbbra is tervszerűen fejlődnek, a világ legdinamikusabb gazdasági közösségét alkotják, és még szembetűnőbben mutatkoznak meg azok az előnyök, amelyeket a szocialista tervgazdálkodás, az internacionalizmus elvei által vezérelt együttműködés, a szocialista gazdasági integráció biztosít számunkra. Ezek olyan erősségei közösségünknek, amelyekre biztosan építhetünk a jövőben is.