Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma (Berlin, 1976. június 29-30.). Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért

jogi rendszerét külső beavatkozás nélkül, önállóan választhassa meg és fejleszthesse, történelmi és kulturális értékeit megvédhesse és gyarapít­hassa. A konferencia résztvevői azzal a felhívással fordulnak kiváltképp a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, minden dolgozóhoz, hogy álljanak ki az ilyen együttműködés demokratikus tartalmának elmé­lyítéséért, szervezeteik élénk és tevékeny részvételéért ebben az együtt­működésben. Ezért a konferencia résztvevői harcba szólítanak : — az államok együttműködésének fejlesztéséért és bővítéséért össz­európai alapon, a helsinki értekezlet záróokmányában rögzített elveknek és megállapodásoknak megfelelően ; — azért, hogy fejlesszék minden európai állam gazdasági együttműkö­dését, függetlenül gazdasági és társadalmi rendszerüktől, az egyenjogúság­nak, mindegyik állam nemzeti szuverenitása tiszteletben tartásának és a kölcsönös előnyöknek az alapján, ami feltételezi a legnagyobb kedvez­mény elvének alkalmazását és az összeurópai kereskedelem fejlődését fé­kező diszkriminációknak és korlátozásoknak a megszüntetését. Ez telje­sen megfelelne mind a dolgozók által a válság követelményei ellen vívott harc, mind pedig az európai országok gazdasági fejlődése érdekeinek; — az együttműködés fejlesztéséért a kultúra, a tudomány és a technika, az oktatás, a tájékoztatás és az emberi kapcsolatok területén — egymás jobb megismerésének és a bizalom megerősítésének, az európai országok és a népek egymáshoz való további közeledésének, valamint az emberi élet szellemi gazdagításának a céljából, s minden nép és ember egyenjogú­ságának teljes tiszteletben tartásával, minden ország szuverenitásának és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének megtartásával ; — azért, hogy az emberi jogokról az ENSZ által kidolgozott nemzetközi okmányokat az összes európai állam ratifikálja és pontosan teljesítse. Ez egybevág annak a harcnak az érdekeivel, amelyet a munkásosztály és minden dolgozó vív a valóságos szociális és politikai jogokért, így a mun­kához, a tanuláshoz, a lakáshoz és a szükséges szociális szolgáltatásokhoz való jogért, a betegség, a rokkantság és az öregség esetén szükséges meg­felelő támogatásért, a nők egyenjogúságának megvalósításáért, a dolgo­zóknak a társadalmi és az állami ügyek eldöntésében való tényleges rész­vételéért ; — a hazai és a külföldi munkások számára azonos munkafeltételek és bérek szavatolásáért. A külföldi munkások és családjuk szociális, kulturá­lis és politikai jogai a fogadó ország polgáraival való egyenjogúság elvén alapuljanak. Biztosítani kell, hogy hazájukban megmaradjanak állampol­gári jogaik; — a helsinki értekezlet záróokmányában a nemzeti kisebbségekre vo­natkozó elvek pontos és teljes megvalósításáért valamennyi állam által; — a multinacionális monopóliumok politikájával szemben folytatott küzdelem erősítéséért és szolidáris támogatásáért. Ez a politika hátrányo­san hat ki a dolgozók élet- és munkakörülményeire, s durván megsérti a népek nemzeti érdekeit, az államok szuverenitását ; — a testvérvárosok, a termelő kollektívák, a tudományos és kulturális

Next

/
Thumbnails
Contents