Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma (Berlin, 1976. június 29-30.). Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért
dolgozók millióinak munkanélkülisége. A válság súlyos következményekkel jár a munkásosztály, a parasztság és a középrétegek élet- és munkakörülményeire, s különösen érzékenyen érinti a fiatalokat, a nőket és a vendégmunkásokat. A válságot az erkölcsi bomlás jelenségei és olyan megrázkódtatások kísérik, amelyek mutatják politikai jellegét. A válság súlyos ellentétekhez vezet a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban. Kifejeződik egyebek között az egyes országok — ezen belül az EGK-tagállamok — monopoltőkés csoportjainak súlyos kereskedelmi konfliktusaiban, elkeseredett konkurrenciaharcában, valamint a kapitalista monopóliumok és a fejlődő országok ellentéteiben. Mindez azt bizonyítja, hogy a kapitalista társadalom gazdasági és társadalmi szerkezete egyre inkább ellentmondásba kerül a dolgozók és a, néptömegek szükségleteivel, úgyszintén a társadalmi haladás és a demokratikus politikai fejlődés követelményeivel. A kapitalista Európa munkásosztálya, dolgozói a válságból kivezető demokratikus útért küzdenek, olyanért, amely megfelel a néptömegek érdekeinek, és megnyitja az utat a társadalom szocialista átalakítása felé. A nagytőke reakciós körei úgy próbálnak kivezető utat keresni ebből a helyzetből, hogy korlátozzák a néptömegek demokratikus és szociális jogait, áthárítják rájuk a válság terhét. Ezen túlmenően ezek az erők arra törekednek, hogy akadályozzák az enyhülés és az aktív együttműködés politikáját, a helsinki értekezlet eredményeit, és az államközi kapcsolatokban ismét a feszültség és konfrontáció légkörét alakítsák ki. Bizonyos erők még mindig annak a hidegháborús politikának a visszatérése mellett vannak, amelynek következményeként a kontinens egymással szemben álló tömbökre szakadt. E politika ellen harcoltak és harcolnak a kommunista pártok s más demokratikus és békeszerető erők. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, hozzá kell látni a fegyverzet és a haderők csökkentéséhez. A növekvő fegyverkezési kiadások egyre súlyosabb terheket rónak a dolgozókra, a néptömegekre. Ha ezeket az óriási összegeket a népek életszínvonalának emelésére, a gazdasági elmaradottság leküzdésére, a fejlődő országok megsegítésére, támogatására és a környezetvédelemre használnák fel, ez nagymértékben válna javára az egész emberiség haladásának. Ezekért a célokért küzdenek az európai szocialista, tömbön kívüli és más békeszerető országok, kommunista és munkáspártok, haladó és demokratikus erők. Kontinensünk valamennyi népének sürgető, létfontosságú feladata, hogy leküzdje a NATO-országok reakciós köreinek és más konzervatív erőknek az ellenállását. Mivel a konferencián részt vevő pártok síkraszállnak Európa tömbökre osztottságának megszüntetéséért és a leszerelés politikájáért, állást foglalnak minden ezzel meg nem egyező intézkedés ellen. A békéért, az enyhülésért, a biztonságért, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítéséért, a népek és az államok kölcsönös bizalmának megerősítéséért vívott küzdelem szoros kölcsönhatásban van a dolgozók újabb gazdasági és politikai vívmányaiért, a társadalmi haladásért folyó harccal. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok véleménye