Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Az Országos Béketanács és a Magyar ENSZ Társaság állásfoglalása a chilei katonai junta újabb tömeges terrorcselekményeivel kapcsolatban - Közös közlemény Puja Frigyes külügyminiszter finnországi látogatásáról

Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet új tevékenységi terü­leteket nyitott, s ezek különösen jó lehetőségeket nyújtanak a magyar— finn együttműködéshez. Púja Frigyes nagyra értékelte a Finn Köztársaság kormányának nem­zetközi tevékenységét, amely aktív semlegességi politikájával jelentősen hozzájárult az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeréhez. Sorsa külügyminiszter kifejezte Finnország nagyrabecsülését a Magyar Népköztársaság eredményes békepolitikája iránt. Mindketten megállapí­tották, hogy a két ország viszonya kiváló példája a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének. A felek kiemelték, hogy az utóbbi években megfelelő szerződéses ala­pot teremtettek a gazdasági és kereskedelmi együttműködés jelentős bő­vítéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között a ke­reskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről létrejött megállapodás végrehajtásának első tapasztalatai pozitívak. A két ország kereskedelmi forgalmának növekedése az utóbbi időben meggyorsult. Jók a lehetőségei az ipari, a gazdasági és a műszaki tudományos együttműködés további fej­lesztésének. A külügyminiszterek véleménye szerint különösen jól fejlődött a hagyo­mányos magyar—finn kulturális együttműködés. Kifejezték készségüket, hogy minden támogatást megadnak a közelmúltban megújított magyar— finn kulturális vegyes bizottság további munkájához. Megelégedéssel szól­tak a két országban ez év júliusában sorra kerülő, immár hagyományos barátsági hétről, amelynek fővédnökségét Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Urho Kekkonen, a Finn Köztár­saság elnöke vállalta. A felek kifejezésre juttatták, hogy az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záróokmányát kétoldalú kapcsolataik alapjának és nemzet­közi tevékenységük fontos elemének tekintik, s minden tekintetben annak megvalósítására törekszenek. Úgy vélik, hogy a záróokmányban foglaltak következetes végrehajtása megfelelő feltételeket teremt a feszültség tar­tós enyhüléséhez, az európai népek kapcsolatainak fejlesztéséhez. A felek véleménye szerint az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet zárószakasza után a nemzetközi kapcsolatokat általában az eny­hülés jellemzi. Az enyhülés tartóssá tétele szempontjából nagy jelentősé­get tulajdonítanak az 1977-ben Belgrádban megtartandó értekezletnek. Kifejezték, hogy támogatják ezt a konferenciát és minden más olyan tö­rekvést, amely a záróokmány konkrét megvalósítására irányul. A belgrádi értekezlet előkészítése érdekében továbbra is érintkezésben maradnak egymással. Megelégedéssel üdvözölték az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága által a közelmúltban elfogadott munkaprogramot, beleértve azokat a javaslatokat, amelyek a környezetvédelmet, a közleke­dést és az energetikai gazdálkodást érintő értekezletek megtartására vo­natkoznak. A külügyminiszterek hangoztatták, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a stratégiai fegyverzet korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai tárgya-

Next

/
Thumbnails
Contents