Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1976

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának felszólalása az Országgyűlés tavaszi ülésszakán (Részletek)

állapodásai megszabják a kormányok tennivalóit, meghatározzák egyetemes felelősségüket Európa sorsáért. A nemzetközi viszonyok javításának hívei voltunk, vagyunk és maradunk. Ezzel áll összhangban honvédelmi politikánk. Olyan fegyveres erőket és testületeket hoztunk létre, tartunk fenn és fejlesztünk, amelyek ezt a politikát magukénak vallják, s valóra váltását legjobb tudásukkal segítik. Mindemellett történelmi szükségszerűség, hogy amíg az agresszív katonai tömbök léteznek, az Egyesült Államok és egy sor NATO-ország nagymértékben növeli katonai erejét és kiadásait, amíg az enyhülés ellenfelei aktívak, széles fronton szövetkeznek, addig szüntelenül gondoskodjunk a honvédelemről. Ez nagy fontosságú nemzeti ügy. Nem számítunk a nagy országok közé, nincs óriási katonai erőnk, de nem vagyunk gyenge és védtelen nemzet. Hazánk biztonsága akkor szilárd, ha szilárd a szocialista közösség biztonsága. Népünk békéjének, szocialista építőmunkájának, nemzeti függetlenségünknek védelmezőjét és biztosítékát látjuk abban, hogy hazánk a Varsói Szerződés tagja. Honvédelmünk ezáltal szerves része az összehangolt védelmi politikának és tevékenységnek. A Varsói Szerződés az államok új típusú szövetsége, döntő szerepe van a szocialista országok külpolitikájának, békepolitikájának egyeztetésében. Ezáltal nemcsak a résztvevők, hanem a kontinens többi népe érdekeit is szolgálja, korunkban legfőbb tényezője a világ biztonságának. Honvédelmünk megfelelő színvonalon tartásához az ország vezetése a szükséges feltételeket a gazdaság fejlesztésével, a népjólét rendszeres emelésével összhangban tervezi meg és biztosítja. Erre a célra a költségvetés évente nemzeti jövedelmünk 4 százalékát irányozza elő. Ez arányban áll az ország teherbíró képességével. A Varsói Szerződés keretében megvalósuló katonai együttműködés lehetővé teszi, hogy anyagi eszközeinket az ország védelmével legközvetlenebbül összefüggő területekre összpontosítsuk. Kijelenthetjük: néphadseregünk minden szükségessel rendelkezik ahhoz, hogy hivatását teljesítse. Népünk tudja, hogy ez jelentős anyagi erőket köt le, de vállalnunk kell az erős honvédelem érdekében. A honvédelem érdekében tett anyagi erőfeszítések szükségességét és eredményességét bizonyítja, hogy Európában 30 éve béke van, nem pusztultak el életek, nem dőltek romba országok, nem semmisültek meg értékek. Ha erre gondolunk, meggyőződéssel mondhatjuk: ez minden erőfeszítést, áldozatot megér. A szocialista közösség országainak — együtt a többi békeszerető erővel — sikerült lefogniuk a háborús gyújtogatok kezét. Abban, hogy Európában a béke tartós, a biztonság növekszik, döntő szerepe volt és van a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok társadalmi, gazdasági fejlődésének, nagy politikai és diplomáciai befolyásának, növekvő erejének, amelynek része a katonai erő is. Hazánk, a szocialista közösség országai, az emberiség lelkiismeretét képviselő békemozgalom egységesek és állhatatosak abban a követelésben, hogy a militarista köröket, a fegyverkezésből nagy hasznot húzó tőkés ér-< dekeltségeket meg kell fékezni törekvéseikben. Az általuk hajszolt fegyverkezés hatalmas „hadisarcot" ró az emberiségre és állandó veszélyforrást jelent. Ebből kiindulva helyeslünk minden olyan nemzetközi tárgya-