Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1975

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Szarka Károly külügyminiszter-helyettesnek, a magyar küldöttség vezetőjének felszólalása Genfben, az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciáján

süléssel fenyegeti. Az atomsorompó-szerződést az enyhülés egyik eredményének és olyan eszközének tekintjük, amely elősegíti az enyhülés továbbterjedését, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását. Ily módon az atomsorompó-szerződés — mint leszereléssel kapcsolatos legjelentősebb multilaterális megállapodás — a nemzetközi béke és biztonság létfontosságú tényezőjévé vált. A magyar kormány az atomsorompó-szerződést az 1963-ban Moszkvában kötött részleges atomcsendegyezménnyel szoros összefüggésben vizsgálja, amely a nukleárisfegyver-kísérletek teljes betiltásának útját egyengeti. Tekintettel a fenti meggondolásra, nem puszta véletlen az, hogy a szocialista Magyarország az elsők között írta alá és ratifikálta az atomsorompó-szerződést, amint szintén az elsők között kötötte meg a biztosítékokról szóló megállapodást a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Számos nemzetközi fórumon hazám mindig síkraszállt az atomsorompó-szerződés megerősítése mellett. A magyar küldöttség ebben a szellemben vett részt az Előkészítő Bizottság munkájában, és ez a cél vezérli küldöttségünket itt is, ezen a konferencián. Konferenciánk olyan időszakban ülésezik, amikor az enyhülés a nemzetközi politikai élet fő tendenciájává vált. Amint korábban említettem, az atomsorompó-szerződés egyrészt az enyhülés eredménye, másrészt annak egyik legfontosabb tényezője. Következésképpen ez a konferencia a szerződés erősítésével, a szélesebb körű csatlakozás előmozdításával az enyhülést, a nemzetközi békét és biztonságot szolgálja. Ezzel kapcsolatban küldöttségünk megelégedését kívánja kifejezni azért, hogy Belgium, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Luxemburg és Hollandia a konferencia előestéjén a szerződés teljes jogú részesévé vált. A konferencia időszerűségét, jelentőségét és felelősségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Számos tényező következtében a nukleáris energia felhasználása gyorsabban terjed, mint korábban várható volt, és ennek következtében növekszik a katonai célokra felhasználható hasadóanyagok felhalmozott mennyisége. A fejlődésnek ezen a szintjén — a műszaki-tudományos feltételek szempontjából — a nukleáris fegyverek birtoklása egyre több állam számára csupán politikai elhatározás kérdésévé vált. Ezért konferenciánknak nagy felelősséggel kell megválasztania az atomsorompó-szerződés megerősítésének útját-módját. Amikor a szerződés megerősítéséről beszélünk, akkor a szerződés egyetemességének és a szerződésben foglalt rendelkezések jobb és hatékonyabb végrehajtásának a célja lebeg előttünk. Ami a szerződés végrehajtásának és teljesítésének kérdését illeti, a magyar küldöttség véleménye szerint az atomsorompó-szerződés sikeresen megvalósította fő célkitűzéseit. Amint már előttem is több felszólaló kiemelte, a tények azt mutatják és azt bizonyítják, hogy a szerződés megkötése óta egyetlen részes állam sem választotta a nukleáris opciót, nem használtak nukleáris fegyvereket, és csökkent a nukleáris háború veszélye. A szerződés egyetlen részes állama sem vált nukleáris fenyegetés, vagy agresszió áldozatává. A szerződés jó alapul szolgált és megteremtette a szükséges kereteket az atomenergia békés felhasználását célzó nem-