Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1975

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának nyilatkozata hazánk felszabadulása és a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából a szovjet rádiónak és televíziónak

tott béke. Mi ebben bízunk, ezért küzd a párt és ebben a harcban — ezt nyugodtan mondhatjuk — egyetért velünk és támogat a nép. Riporter: Kádár elvtárs véleménye szerint miben látja majd a dolgozó ember a fejlett szocialista társadalom lényegét? Kádár János: Erre csak röviden szeretnék egy-két gondolatot felvetni, mert hiszen a fejlett szocialista társadalom most van alakulóban és születőben, és az ennek megfelelő közgondolkodás is, pontos megítélés is alakul és fejlődik. Ügy gondolom, hogy a dolgozók számára az a legfontosabb, hogy a fejlett szocialista társadalom egy magasabb szintű, a jelenlegit meghaladó, szilárd gazdasági alapot, egy magasabb életszínvonalat, szélesebb körű, általánosabb és magasabb tudást, képzettséget, műveltséget jelent. De mindez még kevés. Bízom abban, hogy közvéleményünk, népünk fiai és leányai a legszélesebb körben mindinkább megértik és felismerik, hogy a fejlett szocialista társadalom olyan társadalom lesz, amely az egyenlőségnek új fogalmát fogja magával hozni, ami azt jelenti, hogy minden embernek egyenlő feltételei lesznek a boldoguláshoz, amely majd az ember tiszteletét és méltóságát magával hozza, ahol nyoma sem lesz, hogy embereket megalázzanak, hanem egy olyan társadalom lesz, amely meg fogja hozni az osztályok közeledését, meghozza a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbségek megszüntetését és az egyéniség szabad kibontakozását is. Mi így képzeljük el az előttünk álló 15—20 esztendő nagy munkáját és annak eredményét. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy ez a társadalom, amely így kirajzolódik előttünk, megfelel a munkásosztály történelmi céljainak, minden dolgozó osztály érdekének, ez a mi népünk különb, szebb jövendőjét és nemzeti boldogulásunk egyedüli útját fejezi ki. Riporter: Hogyan értékeli Ön, első titkár elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártjával, hazánkkal kialakult kapcsolatokat és az együttműködés távlatait? Kádár János: Szeretném ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a magyar munkásosztály élcsapatának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a viszonyát és barátságát az jellemzi, hogy a történelem során soha nem volt ellentét és összeütközés közöttük. A mi két marxista pártunk mindig internacionalista kapcsolatban volt és együtt küzdött közös céljainkért. Ami országaink •— a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság — barátságát és együttműködését, népeink barátságát és együttműködését illeti, ez a barátság eredeti módon született és kedvező módon alakult a továbbiakban. A történelmi előzmények között e nagy barátság forrásaként meg kell említenem az oroszországi polgárháború korszakát, amikor az ott-tartózkodó közel százezer magyar internacionalista belépett a születő Vörös Hadseregbe, a vörös osztagokba, és orosz és más, ottani nemzetiségű testvéreivel együtt harcolt a szovjethatalomért abban a mély meggyőződésben, hogy ezzel saját népünk boldogulásáért is harcol. A másik oldala ugyanennek az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság hősi korszaka volt, ha rövid ideig is, de fennállott az a helyzet, hogy a Szovjetunió mellett létezett egy Magyar Tanácsköztársaság, s ezek együtt har-