Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1974

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának beszéde a nyíregyházi pártaktíván (Részletek)

kásépítési programnak közösnek kell lennie. Egy fejlettebb új világban, a szocialista társadalomban is mindenki „lakos" lesz. Márpedig aki részese lesz a boldogabb jövendőnek, annak az építésből is ki kell vennie a részét. Hozzáteszem, az emberek többsége — jó szándékkal — ki is veszi a részét. Ismeretes, hogy több éve folyik tárgyalás a Magyar Népköztársaság és a Vatikán között. Sok mindent rendeztünk hazánkban az állam és az egyház kapcsolatában. Legutóbb a Vatikán olyan döntést hozott, hogy egyházjogilag üresnek tekinti az esztergomi érseki széket. Ez a nyugati sajtóberkekben viharokat kavart. A reakciós elemek nagyon megharagudtak a pápára. Olyan híreket terjesztettek el, hogy a magyar kommunista kormány nyomására határozott így VI. Pál pápa. Gondolom, túlértékelik lehetőségeinket, és lebecsülik a Vatikánt azok, akik azt állítják, hogy VI. Pál pápa a mi nyomásunkra fosztotta meg Mindszentyt az esztergomi érseki széktől. Egészen másról van szó. A katolikus egyház is keresi helyét a modern világban. A mi feladatunk az, hogy munkások, parasztok, értelmiségiek, más dolgozók, kommunisták és pártonkívüliek, hivők és nem hivők még nagyobb társadalmi egyetértésre jussanak a szocialista cél vállalásában, és az alkotó munka előrevitelében. Ez szilárd elvi álláspontunk, ezt követtük eddig is, és ezt a szövetségi politikát kell és akarjuk folytatni a jövőben is ... A munkásosztály pártunk szülőanyja. A Magyar Szocialista Munkáspártot és elődeit, s általában a forradalmi munkáspártokat a munkásosztály hozta a világra, hogy társadalmi célját megfogalmazza és valóra váltsa. Ilyen értelemben a párt és az osztály viszonyában van egy sajátos kettősség. A párt mint politikai szervezet tudja megfogalmazni a munkásosztály társadalmi törekvéseit, s ilyen értelemben a párt irányítja és vezeti a munkástömegeket. Másrészt mi, kommunisták személyileg nem hatalmaskodásra és uralkodásra, hanem a munkásosztály, a nép szolgálatára kötelezett emberek vagyunk. Kerülhet bárki, bármilyen magas tisztségbe, jól értse meg, hogy ez a bizalom a személyes érdemeken túl elsősorban egy politikának, a szocialista célnak szól. Ennek van alárendelve mindenki, dolgozzék bármilyen területen és bármilyen funkcióban. Nekünk ilyen értelemben is a szocializmust, a munkásosztály érdekeit kell szolgálnunk: kollektíván mint politikai pártnak, és egyénileg mint a párt funkcionáriusainak és tagjainak, a tömegszervezetekkel, a tömegmozgalmakkal és a tömegekkel együtt és összefogva ... Megfelelő erőfeszítések történtek, és jelentős eredmények születtek életünk más fontos területein is, mint például a tudomány, a közoktatás, a kultúra területén . . . A közművelődés helyzetét most értékelte részletesen a Központi Bizottság, s ezúton is szeretném felhívni az elvtársak figyelmét a közeljövőben megjelenő határozatra és az előadói beszédre. Olvassák el figyelmesen ezeket az anyagokat, mert egyrészt nagyon lelkesítőek az eredmények, másrészt sok tennivaló van még népünk műveltségi színvonalának további emelésében... Joggal mondhatjuk el, hogy Magyarországon az elmúlt 25—30 esztendőben végbement a lenini értelemben vett kulturális forradalom, a nép be-