Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Szocialista állásfoglalás az európai haderőcsökkentésről - Dr. Sík Endrének, az Országos Béketanács elnökének nyilatkozata a vietnami tűzszüneti megállapodásról

sabb cél, szentebb kötelesség a haza, a haladás szolgálatánál. Távoli testvéreink összeforrottsága utat mutat minden haladó erőnek: csak együtt győzhetik le közös ellenségüket, az imperialista elnyomókat. Csak együtt vethetnek egyszer s mindenkorra véget a háborús gyújtogatok mesterkedéseinek. Vietnam az élő hősiesség jelképévé vált a világon. Űj erőt ad a békéért, a nemzeti felemelkedésért, a társadalmi haladásért vívott küzdelem minden résztvevőjének. Ezért is történelmi esemény a fegyverszünet. És azért is, mert — a vietnami néppel együtt — annak a százmilliókat hevítő érzésnek is győzelme, amely az egész emberiség jobbik felét felsorakoztatta az igazságos ügyért küzdő hazafiak támogatására. A vietnami nép iránti szolidaritás volt az a másik erő, amellyel elvetemült háborújuk minden szakaszában napról napra, óráról órára szembetalálták magukat az amerikai agresszorok és csatlósaik. A Szovjetunió és a többi szocialista ország testvéri, internacionalista segítsége és a béke, a haladás elkötelezett híveinek lankadatlan támogatása is hozzájárult ahhoz, hogy most megérjük a fegyverszünetet. Vietnam igazsága megújította, magasabb fokra emelte a béke-világmozgalmat, s valamennyi földrészen egységbe fogta mindazokat, akik megelégelték a háborús fenyegetés, az erőszak politikáját és stratégiáját; akik felismerték felelősségüket családjukért, népükért, az emberiségért; akik jól érzékelték a helyi tűzfészekben lappangó világméretű veszélyt, és vállalták a tettet, a békét szolgáló állásfoglalást. Mi, magyarok is jóleső érzéssel mérhetjük fel népünk, békemozgalmunk segítőkészségének eddigi eredményeit. Büszkék lehetünk arra, hogy az első perctől ott voltunk az agresszorok megfékezéséért vívott küzdelem résztvevői között. Szenvedélyes hangulatú demonstrációk fórumán milliók tettek hitet a vietnami nép mellett, s bélyegezték meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni barbár légitámadásokat és más harci cselekményeket, s az imperialista zsoldosok dél-vietnami terrorakcióit. Városaink és falvaink lakói szóval és tettel, vérrel és a hazafiak javára befizetett tízmilliókkal bizonyították együttérzésüket, szolidaritásukat. A harcoló, súlyos áldozatokat vállaló Vietnam békés hátországának vallottuk mindig hazánkat a háború esztendeiben. Teljes szívvel örülünk annak, hogy egész Vietnam földjén elhallgatnak a fegyverek. De jól tudjuk, hogy a tűzszünet még nem a béke. Délen még hosszú és rögös út vezet az igazságos politikai rendezésig, a most aláírt megállapodások következetes és hiánytalan végrehajtásáig. Sok még az elvégeznivaló ahhoz, hogy a nép igazi érdekei győzedelmeskedjenek, s a jogra és igazságra épülő új rend váltsa fel az elnyomás és erőszak hosszú korszakát. Ezzel egyidejűleg Vietnam mindkét részében megoldásra vár az újjáépítés gigászi feladata. Veled vagyunk, Vietnam! — ez volt nagy hatású mozgósító erejű jelszavunk eddig is, s most is ennek a szellemében kell cselekednünk. Őrködjünk éberen a fegyverszüneti megállapodás végrehajtása fölött! Követeljük, hogy az Egyesült Államok idejében és pontosan tegyen eleget kötelezettségeinek ! Mondjuk ki messze hangzó szóval, hogy az agresszornak meg kell térítenie a bűnös háborúval okozott károkat. Ezt diktálja igazságérzetünk, s a béke minden hívének is ez az akarata. Erőnkhöz mérten