Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Komócsin Zoltánnak, az MSZMP PB tagjának, a KB titkárának „Európa biztonsága és a világ békéje” c. cikke a Népszabadságban

kapcsolatokat. Ideológiai fegyvertárába tartozik a nacionalizmus és a kommunistaellenesség. Mindezek ellenére, mégis van bizonyos különbség a szociáldemokraták és a monopoltök és osztályt nyíltan szolgáló jobboldali burzsoá pártok között. A szociáldemokrata párt ugyanis — bár a tőkés gazdasági-társadalmi rendszer keretei között és a kizsákmányolás megszüntetésének igénye nélkül — fellép a munkásosztály és a többi dolgozó réteg javát szolgáló reformokért is. Az NSZK-beli burzsoá pártok előző kormányai, a második világháború után bekövetkezett változásokat figyelmen kívül hagyva, a legrosszabb hagyományokat folytatva, revansista-militarista politikát folytattak. A szociáldemokraták viszont felismerték a realitásokat, szembe tudtak nézni a valósággal, s a nyugatnémet politikát igyekeznek összhangba hozni a megmásíthatatlan változásokkal. Ezt a politikájukat eddig eredményesen védték meg a jobboldali ellenzék támadásaival szemben. A diplomáciai kapcsolatok felvétele után új, az eddiginél is kedvezőbb lehetőségek nyílnak arra, hogy — következetesen ragaszkodva külpolitikai elveinkhez, amelyeknek sarkköve az internacionalista osztályszemlélet — keressük a találkozási pontokat a Német Szociáldemokrata Párttal. Már eddig is számtalan előnye mutatkozott annak, hogy a hivatalos államközi kapcsolatok mellett létrehoztuk a pártkapcsolatokat is. így pártunk — miközben elsődlegesnek tartja kiváló kapcsolatainak fejlesztését és erősítését testvérpártunkkal, a Német Kommunista Párttal — a jövőben is megragad minden lehetséges alkalmat párbeszédek folytatására közös érdekű problémáinkról a Német Szociáldemokrata Párttal. Kiemelkedő eseménye a jelenlegi nemzetközi életnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítése. Az európai országok, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada külügyminisztereinek a történelemben első közös értekezletével, 1973 júliusában, Helsinkiben, a tanácskozás első szakasza eredményesen zárult. Jelenleg Genfben folyamatban van a második szakasz, ahol számtalan szerteágazó és bonyolult feladatot kell megoldani. Az eddigi munkából az látható, hogy a Közös Piachoz tartozó országok egyike-másika az előkészítés lassítására törekszik és arra spekulál, hogy az időhúzással nyomást gyakorolhat a Varsói Szerződéshez tartozó országokra. A szocialista országokkal azonban csak az egyenrangúság elve alapján lehet tárgyalni és eredményre jutni. A szocialista országok nem akarnak egyoldalú előnyöket elérni, de magától értetődően ahhoz sem járulhatnak hozzá, hogy a tőkésországok érdekei egyoldalúan érvényesüljenek. A szocialista országok szilárd álláspontja, hogy a biztonsági értekezlet napirendjére tűzött négy fő kérdés mindegyike — az európai országok együttműködésének elvei; a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése; a kulturális értékek, információk cseréje és az emberi kapcsolatok; az állandó konzultatív szerv megteremtése — valamennyi érdekelt ország számára egyaránt nagy jelentőségű. Minden alapot nélkülöznek azok a nyugati híresztelések, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, a műszaki-tudományos eredmények cseréjének kibontakoztatása csak a szocialista országok javát szolgálná. A szocialista országok semmit sem kérnek ingyen, csupán azokat a feltételeket akarják meg-