Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Közlemény a bolgár párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról

A tárgyalásokon a felek megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a nemzetközi helyzet fő jellemzője a különböző társadalmi rendszerű országok poUtikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak erősödése, a békés egymás mellett élés elvének térhódítása. Ebben a főszerepet a szocialista közösség országai és különösképpen a Szovjetunió megnövekedett ereje, nemzetközi tekintélye és aktív békepolitikája játssza. Aláhúzták, hogy a nemzetközi helyzet enyhülésében nagy jelentősége van a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott béikeprogramnak. Ezzel kapcsolatban a felek hangsúlyozták, hogy Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának jelentős személyes érdemei vannak a Szovjetunió békepolitikájának megvalósításában. A felek kijelentik, hogy a szocialista országok összehangolt fellépése a nemzetközi életben elsőrendű szerepet tölt be az enyhülés irányzatának megszilárdításában. A szocialista közösség egységének további erősítése, külpolitikájának egybehangolása, a nemzetközi feszültség csökkentése szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tartja a nyolc szocialista ország pártvezetőinek július végén a Krím félszigeten megtartott találkozóját. Ugyanakkor rámutattak arra, hogy a szélsőséges imperialista és militarista körök nem békéltek meg a nemzetközi helyzet enyhülésével és a békés egymás mellett élés térhódításával, de nem képesek megállítani a nemzetközi feszültség csökkenésének visszafordíthatatlan folyamatát. A felek legfőbb internacionalista kötelességüknek tartják a világ haladó és békeszerető erőinek fő támaszához, a Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan testvéri barátságuk és együttműködésük további erősítését. A felek a jövőben is közreműködnek a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságának állandó erősítésében, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének, védelmi képességének állandó fokozásában. Mindaddig, amíg léteznek az imperialista országok agresszív katonai szövetségei, szükség van a Varsói Szerződés erősítésére is. A felek hangoztatták, hogy a nemzetközi enyhülés folyamatában megkülönböztetett jelentősége van az európai földrésznek. Magasra értékelik a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között létrejött szerződéseket, valamint a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi egyezményt, amelyek nagyban hozzájárultak az európai együttműködés feltételeinek javulásához. Méltatták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben lezajlott első szakaszának eredményeit, üdvözölték az értekezlet Genfben folyó második szakaszának munkáját és reményüket fejezték ki, hogy mielőbb sor kerül az értekezlet harmadik szakaszának sikeres megrendezésére. A felek hangsúlyozták a közép-európai fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről jelenleg folyamatban levő bécsi értekezlet munkájának nagy jelentőségét.