Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1973. november 28-i üléséről (Részlet)

A népesedéspolitikai kérdésekben a Politikai Bizottság elvi állásfoglalása nyomán hozott kormányintézkedések végrehajtása megkezdődött. Ujabb jelentős szociálpolitikai lépések történtek a családok helyzetének javítására. Az egészségügyi szabályozás védi a nők és születendő gyermekeink egészségét, segíti a családtervezést. 3. A gazdasági építőmunkában az 1973. évi és a negyedik ötéves terv eredményes végrehajtása folyik. A X. kongresszus határozatainak megfelelően intézkedések történtek a szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztésére. Az országgyűlés megalkotta a tervtörvényt. A népgazdasági tervezőmunka szervezeti feltételeinek fejlesztésében fontos lépés volt az Állami Tervbizottság létrehozása. A kormány döntést hozott az ország ipari termelésének jelentős részét előállító kiemelt nagyvállalatok fokozottabb bevonására a tervezőmunkába, elsősorban a középtávú tervek készítésébe. Az ipar szerkezeti átalakítása folytatódott. Ez alapvetően a központi fejlesztési programok javuló végrehajtásának az eredménye. A kormány kijelölte azt a hat nagyvállalatot, ahol a termelés korszerűsítését központi segítséggel és pénzügyi támogatással oldják meg. Az Állami Tervbizottság értékelte a folyamatos megfigyelésre kijelölt ötven nagyvállalat helyzetét. E vállalatok tevékenysége egészében összhangban van gazdaságpolitikai céljainkkal, eredményesen működnek. A közgazdasági szabályozók 1975-ben esedékes módosításának előkészítése tervszerűen halad. Az a cél, hogy a vállalatok ötödik ötéves tervüket már a módosított népgazdasági szabályozók ismeretében dolgozhassák ki. A vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolata a szénbányászatban megszűnt, a villamosenergiaiparban mérséklődött. Tizennégy ipari, építőipari vállalatnál és két ipari szövetkezetnél a bérszínvonalszabályozás helyett kísérletképpen bértömegszabályozást vezettek be. Az árhatóságok fokozták és hatékonyabbá tették az árellenőrzést. Érvénybe léptek az árkalkulációs rendszer új jogszabályai. Az építőipari árak kalkulációját megszigorították: kötött árformába sorolták az építőipari munkák körülbelül 90 százalékát. A Központi Bizottság határozatának megfelelően emelkedett néhány fogyasztási cikk ára. Figyelembe véve a szabadáras termékek áremelkedését, valamint az árcsökkentő intézkedéseket is, a fogyasztói árszint a terv szerint alkui. Az üzem- és munkaszervezésről szóló határozatok végrehajtása megkezdődött, a vállalatok egy része konkrét intézkedéseket tett. A végrehajtás ütemének gyorsítása érdekében a vállalatok vezetőinek további erőfeszítéseket kell tenniük a munka- és üzemszervezés, általában a szervezettség javítására. 4. Az életszínvonal- és szociálpolitikai intézkedések a novemberi határozatnak megfelelően valósulnak meg. Az állami ipar és építőipar munkásai és művezetői körében végrehajtott központi bérpolitikai intézkedések következtében 1,3 millió dolgozó keresete 9—10 százalékkal emelkedett. 1973. június 1-től csökkent az államigazgatási, valamint egyes állami és társadalmi szervek dolgozóinak a munkaideje. A tanácsi dolgozók jutalomkeretét a béralap 6 százalékára emelték fel.