Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter beszéde az ENS Z-Közgyűlésen az NDK, NSZK és Bahama felvétele alkalmából

tölti be a közgyűlés elnöki tisztét. A történelem érdekes összjátéka az. , hogy ön, mint a latin-amerikai országok családja egyik tagjának, Ecuadornak a kiváló képviselője, éppen akkor szolgálja abból a magas tisztségből a nemzetközi viszonyok javítását, az ENSZ alapokmányában kifejezett közös ügyeinket, amikor Latin-Amerika felé fordul a nemzet­közi figyelem aggódó megrendülések és ezek ellenére bizakodó remények között. Voltak évek, amikor itt elsősorban Ázsia országai foglalkoztatták a közfigyelmet. Voltak később más évek, amikor az afrikai népek függet­lenségi harcai és sikerei kötötték le figyelmünket. Most — sok más közös gondunk mellett — Latin-Amerikára figyel a világ. Kívánjuk önnek, La­tin-Amerika kiváló küldöttének, hogy működése idején ez a világszerve­zet is szolgálja Latin-Amerika népeinek nemzeti törekvéseit. Kívánom, Elnök Űr, hogy az Ön bölcs javaslatai és állásfoglalásai segítsék az ENSZ idei közgyűlését nagy sikerekhez a háborúk kiküszöböléséhez, az emberibb élethez vezető úton. Ilyen interkontinentális összefüggésben szeretném a Magyar Népköztár­saság küldöttségének köszönetét kifejezni az ön elődje, a Lengyel Nép­köztársaság kiváló képviselője, az előző közgyűlés elnöke iránt, akit teg­nap még ebben a magas székben láttunk. Olyan időszakban volt Lengyel­országnak, az európai történet véres századaiban oly sokat szenvedett or­szágának a képviselője az elnöki székben, amikor Európa egész eddigi tör­ténetének leghosszabb békekorát éli, s ahol most a különböző rendszerű országok békés együttműködésének új korszaka készül. Lengyelország­nak ebben nagy szerepe van itt az ENSZ-ben, és otthon Európában. Meg­köszönve Trepczinski elnök és munkatársai közös ügyeinket jól szolgáló tevékenységét, éppen a különböző rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének példájaként kívánom ünnepelni a két német állam ENSZ­tagságát. A történelem sok közös élményének és kötelékeinek a múltjából két különböző rendszerű német állam lépett most az Egyesült Nemzetek sorába, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság. Ennek az eseménynek igazi értékeléséhez hozzátartozik annak a fel­idézése, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét a Harmadik Német Bi­rodalom, a fasiszta Németország és szövetségesei ellen vívott történelmi következményekkel járó világháború győztes hatalmai hozták létre. Ezek­nek az eseményeknek drámai mélységeivel Magyarország léte és nemléte kérdései is szorosan összefüggnek. A második világháború szövetséges és társult hatalmai a Harmadik Birodalom felett aratott győzelem hajnalán azzal a kifejezett szándékkal hozták létre az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, hogy akik együtt voltak a háborúban, maradjanak együtt a békében, és akik együtt nyerték meg a háborút, építsék együtt a békét. Most itt üdvözöljük együtt a két új német államot. Együtt ünnepelnek az egykori győztesek és az egykori legyőzöttek utódai és örökösei, az az­óta felnőtt harmadik világ, a fejlődő országok képviselőinek közösségé­ben. Sok-sok válság, hidegháborús meghasonlás, véres konfliktusok, még több tárgyalás útján érkeztünk el a mai naphoz, amely az ENSZ alap­vető céljának jelentős megvalósulását tükrözi és ígéri. A második világháború óta sok válság és veszély között megtett utunk

Next

/
Thumbnails
Contents