Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ-Közgyűlés 28. ülésszakán

éppen úgy segíti majd egymást az előrehaladás az európai konferencia munkáiban és a közel-keleti problémák rendezésében. 3. Eddig a meggyőzés, az egyetértés és a kompromisszum segített bennünket előre az európai enyhülés ügyeiben. Türelmesen érveltünk, egymás meggyőzésére törekedtünk. Egyetértésre jutottunk, ahol lehetett. Kompromisszumos megállapodásokat fogadtunk el ott, ahol a teljes egyetértés lehetetlen volt. Figyelembe véve az európai konferencia résztvevőinek sokféleségét, társadalmi viszonyokban, történelmi háttérben, földrajzi helyzetükben megmutatkozó különbözőségeiket és ellentéteiket, sok kérdésben csak kompromisszumos megoldás lesz ezután is lehetséges. Ha most egyesek merev formulákhoz kötik magukat és azokat a többiekre akarják erőltetni, akkor eltorlaszolják az előrehaladás útját. 4. Legalábbis a kölcsönös bizalom minimuma szükséges az előrehaladáshoz. Országok és kormányok között olyan mély ellentmondások esetén, mint amilyenek Európában is vannak, a kölcsönös bizalom minimuma annyit jelent, mint az érdekek lényeges egybeesésének a kölcsönös felismerése. Minden lépés, amely zavarja az ilyen minimális bizalom fejlődését, lefékezi az előrehaladást. Így, akik a fegyverzetcsökkentésre vonatkozó tárgyalásokat a politikai enyhülés elé akarják helyezni, azok az olyan paraszthoz hasonlítanak, aki a lovak elé akarná fogni a szekeret. Előbb az együttműködési konferenciával kell előre haladni, vagyis enyhíteni kell a politikai feszültségeket, megteremteni a bizalom minimumát, azután lehet érdemlegesen katonai kérdésekről tárgyalni. A mai katonai egyensúly az egyik magyarázata az európai nyugalomnak. Ezt mi nem engedjük meggondolatlan intézkedésekkel megzavarni. A kölcsönös bizalom ügye szempontjából gyanúsak azok, akik a hidegháborús időszak maradványait, a hírhedt nemzetközi rádióadókat és egyéb propagandaszerveket nemzetközi reakciós szervezetek céljaira fenntartják, az európai konferencián pedig az emberek és eszmék szabad áramlásáról beszélnek. A szocialista országok jártak elöl az európai biztonsági konferencia kezdeményezésében, a turizmus fokozásában, a kelet—nyugati együttműködés sürgetésében tudományos, művészeti és kulturális téren egyaránt. Mi a bizalom erősítésében legfontosabbnak tartjuk az ipari együttműködés fokozását Kelet és Nyugat között, Európában és az egész világon. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat könnyen elfújhatja a szél, ha a nemzetközi viszonyok feszültté válnak és a népeket konfliktusok szakítják el egymástól. Az ipari és általában termelési együttműködések azonban jobban ellenállnak a nemzetközi politikai feszültségek viszontagságainak . Valószínűleg helyes a világhelyzetnek olyan értelmű értékelése, hogy vagy a biztonsági rendszerek láncolatát hozzák létre a világ országai a különböző kontinenseken, vagy termonukleáris katasztrófába torkollik nemzedékünk élete. Legközvetlenebbül az ázsiai kontinensen merült fel újabban ilyen terv gondolata. Figyelembe véve mindazt, ami most Ázsiában és a Közel-Keleten történik, ideértve egyes ázsiai nemzetek és Szibéria, valamint Mongólia, a két Korea, Kína, Indokína és mások megnőtt nemzetközi jelentőségét, azt kell feltételezni, hogy a következő évek az ázsiai biztonsági konferencia előkészítésének az alkalmaivá válnak. Európában is sok volt az ellenkezés kezdetben, de végül is az európai helyzet meg-