Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának nyilatkozata a Szovjet Rádiónak és Televíziónak
Erre a kérdésre még nehezebb röviden válaszolni. A mi kongresszusi ciklusunk négyesztendős. A múlt év novemberében, éppen a ciklus közepén, Központi Bizottságunk napirendre tűzte és megtárgyalta azt, hogyan állunk a X. kongresszus határozatainak megvalósításával. Ezt igen gondosan és alaposan készítettük elő. Mélyrehatóan megtárgyaltuk, sorra vettük a kongresszus összes alaphatározatait. Mindegyiknél megállapítottuk, hogy hol folyik eredménnyel a végrehajtás. Érintettük azokat a területeket is, ahol viszonylagos elmaradás és behoznivalónk van, s megfelelő határozatokat hoztunk. Lehetetlen valamennyit sorra vennem, de nagyon jó, hogy Központi Bizottságunk azt mondhatta a mérleg első és fő megállapításaként, hogy a kongresszus alapvető határozatainak végrehajtása eredménnyel folyik. Azóta most már tíz hónap telt el. Elmondhatom, hogy ez a tíz hónap is a megfeszített munka időszaka volt, és a múlt évi központi bizottsági döntés alapján erőteljesen és sok területen előrehaladtunk. Ha megengedi, ezt a kérdést is szeretném a Krím félszigeti találkozó jelentőségére visszavezetni és a nemzetközi harc kérdéseihez kapcsolni. Mi, magyarok, néha tréfásan azt mondjuk, hogy ha magunkban és nyugodtan dolgozhatunk nem félünk a feladatoktól. A szocializmus építésének azonban — ezt minden gondolkodó ember tudja — nemcsak belső, hanem nemzetközi feltételei is vannak. Azon vagyunk, hogy ami a mi belső hatáskörünkbe tartozik, a belső feltételeket javítsuk. Ez meg is történik, de dolgozunk és harcolunk azért is, hogy a magunk lehetősége szerint hozzájáruljunk a nemzetközi feltételek biztosításához. A magyar népnek a szocializmus építéséhez sok mindenre szüksége van, de mindenekelőtt és elsősorban békére. A Magyar Népköztársaság azért veszi ki részét a Szovjetunió oldalán, de tőle telhető aktivitással, a nemzetközi harcokból, hogy így saját maga is biztosítsa népünk számára a szocializmus békés építésének nemzetközi feltételeit. Így, ebben az összefüggésben nézve a dolgokat, azt tartjuk, hogy jelenleg mind a belső, mind a nemzetközi feltételek megvannak ahhoz, hogy a magyar nép eredménnyel építhesse a szocializmust. Az ön második kérdésére válaszolva utaltam rá, hogy jelenleg bizonyos „ellennyomást" tapasztalunk. Ehhez hozzáfűzöm, hogy ez a hullám le fog vonulni, e nehézséget a tisztességes és jóakaratú emberek és erők le fogják küzdeni, s mind az európai biztonság kérdését, mind a világhelyzet fejlődését illetően — ez a Krím félszigeti találkozón egyik közös megállapításunk volt — előre fognak a dolgok menni. Mert az átmeneti reakciós napi politikai praktikákon felül fog kerekedni az a most már általános felismerés, hogy Európa és a világ népei számára csak két lehetőség létezik: vagy a hidegháború, az összeütközés olyan veszélyével, amelynek végén a harmadik világháború perspektívája van; vagy a békés út, a békés egymás mellett élés útja. Mély meggyőződésem, hogy ez utóbbi fog felülkerekedni. Mi idehaza a szocializmus építésén dolgozunk. Vannak nehézségeink, de léküzdjük őket, s vannak eredményeink is. Nemzetközi oldalról is biztosítottnak látom a szocializmus építését hazánkban, Magyarországon. Ennek garanciája a magyar—szovjet együttműködés. Ez a mi egyik legerősebb támaszunk. Hogy egy más hasonlattal éljek, ha talán nem is passzol pontosan ehhez: a közelmúltban részt vettem egy szovjet—magyar közös hadgyakorlaton,