Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Az MSZMP Központi Bizottságának nyilatkozata a chilei ellenforradalmi puccsról - Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának nyilatkozata a „Heisingin Sanomat”-ban

Számos törvényes rendelkezés biztosítja az üzemi, a szövetkezeti, a lakóhelyi, az iskolai demokratizmust. Hogyan látja Magyarország az európai biztonsági és együttműködési konferencia első szakaszának eredményeit, és mit vár az ön országa a következő szakaszoktól? Az európai biztonsági konferencia első, külügyminiszteri szakaszát alapjában pozitívan értékelem. A helsinki tanácskozás létrejötte önmagában is történelmi jelentőségű. A munka most Genfben folytatódik. Mivel a dolog természete szerint az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése — a fő cél — minden érdekelt számára elfogadható megoldásokat és formulák megkeresését igényli, nyilvánvaló, hogy a feladat megoldása még nagy munkát kíván. Magyarország azt reméli, hogy a Helsinkiben elfogadott elveket konkretizálva, Genfben elkészülnek azok a dokumentumok, amelyeket majd a harmadik szakasz emel határozattá. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről kész cselekvően előmozdítani, hogy létrejöjjön Európa kollektív biztonsági rendszere. Véleményünk szerint Európa és a világ népeinek érdekeit szolgálná, ha a befejező, harmadik szakaszra mielőbb, még ebben az évben sor kerülhetne Helsinkiben. Az EBK nyugati résztvevői és néhány semleges ország az EBK egyik központi témájaként felvetették „az emberek, eszmék és információk ideológiai határokon keresztüli szabad áramlásának" kérdését. Magyarország, a Varsói Szerződés más tagállamaihoz hasonlóan, gyanakvással tekintett az e javaslatok mögött meghúzódó célokra, és utalt a trójai falóra. Milyen mértékben kész Magyarország a gondolatok és információk cseréjének növeléséről konkrétan tárgyalni? Valóban, tudok róla, hogy több nyugati, főleg NATO-ország részéről az európai biztonsági értekezlet „központi" témájaként felvetették ,,az emberek és eszmék szabad áramlásának" kérdését. Véleményem szerint az európai biztonsági értekezletnek a „központi kérdése" nem ez. Manapság egyes nyugati propagandisták szeretnék a dolgot úgy beállítani, mintha a napirend első pontjában, a biztonsági rendszer kérdésében, a második pontjában, a gazdasági kapcsolatok bővítésében és a negyedik pontban, az állandó biztonsági szervek létrehozásában csak a szocialista országok, a harmadik napirendi pontban, „az eszmék szabad áramlásában", pedig csak a kapitalista országok volnának érdekeltek. Ez így a lényeg eltüntetése, a jobbik esetben a nyugat egyfajta öncsalása, illúziója. Az előrehaladás érdekében vissza kell térni az egyenes útra. A Helsinkiben közösen, egyhangúlag elfogadott mind a négy napirendi pont megfelelő megoldásában Európa minden országa, az értekezlet minden résztvevője egyformán érdekelt. Az európai kollektív biztonsági rendszernek, kontinensünk tartós és szilárd békéjének megteremtésében — és ez a kérdések kérdése — Európa országai és népei kivétel nélkül és egyformán érdekeltek.