Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Záróközlemény a helsinki európai biztonsági konferencia külügyminiszteri szakaszáról

zottságok tevékenysége. Meggyőződésem, minden részt vevő ország törekedni fog arra, hogy a bizottságok a lehető legrövidebb időn belül megkezdjék munkájukat és mielőbb dolgozzák ki a biztonsági és együttműködési értekezlet végleges dokumentumait. Bízom abban, hogy a dokumentumok elfogadásával már a kormányfők és államfők értekezlete fog majd foglalkozni. ZÁRÓKÖZLEMÉNY A HELSINKI EURÓPAI BIZTONSÁGI KONFERENCIA 7 KÜLÜGYMINISZTERI SZAKASZÁRÓL Közlemény az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakaszáról : 1. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakaszát 1973. július 3-a és 7-e között tartották Helsinkiben, A korábban létrejött megállapodás szerint a konferenciának ezt a szakaszát külügyminiszteri szinten tartották. 2. Az értekezleten az alábbi országok vettek részt: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország. Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország. Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökország, Vatikán. 3. A konferencia megnyitóülésén üdvözlő beszédet mondott dr. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Beszédet mondott továbbá a konferencián dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. 4. A miniszterek elfogadták a helsinki konzultációk ajánlásait, amelyek magukban foglalják a konferencia bizottságainak napirendjét és a bizottságoknak szóló útmutatásokat, továbbá az ügyrendi szabályokat, és az értekezlet lebonyolításával kapcsolatos más rendelkezéseket. Az ajánlások szövegét nyilvánosságra hozták. 5. A miniszterek kifejtették kormányuk álláspontját az európai biztonsággal és együttműködéssel kapcsolatos lényeges problémákról és a konferencia további munkájáról. 6. Több ország külügyminisztere javaslatokat terjesztett elő a napirenddel kapcsolatos különböző kérdésekről. Mások kinyilvánították azt a szándékukat, hogy javaslatokat nyújtanak be a konferencia második szakaszában. 7. A miniszterek megvizsgálták, hogy az értekezlet mi módon ismerkedjék meg a nem részt vevő országoknak a különböző napirendi pontokkal kapcsolatos álláspontjával. Ezt a kérdést különösen a Málta és Spanyolország által Algéria és Tunézia érdekében előterjesztett kéréssel kapcsolatban vették fontolóra. A kérdést megvizsgálták a Földközi-tenger mentén