Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 27. ülésszakáról

menyeit vegyék figyelembe az 1976—1980-as évi népgazdasági tervek koordinációja során, továbbá azzal, hogy ezeket két- és sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások formájában rögzítsék. A KGST gépipari állandó bizottsága megbízást kapott arra is, hogy fordítson nagyobb figyelmet a gyártás összpontosítására, valamint az alkatrészek és részegységek szakosítására. Az utóbbi években a KGST-tagállamok számos, a közszükségleti cikkek gyártásának növelésére irányuló intézkedést tettek; jelentős mértékben nőtt a könnyűipari termékek gyártása és kölcsönös szállítása. 1971—1972ben a közszükségleti iparcikkek KGST-tagállamok közötti forgalma 26,5 százalékkal nőtt. Az ülésszak külön figyelmet fordított a lakosság jó minőségű és új termékfajták iránti igényének minél teljesebb kielégítésére, a kölcsönös szállítások és a könnyűipari termékek választékcseréjének jobb kihasználására, hogy bővüljön a KGST-tagállamok belső piacain a választék; a könnyűipar jó minőségű természetes és vegyi nyersanyagokkal, korszerű berendezésekkel történő ellátásának javítására; a közszükségleti cikkek gyártásszakosításának és kooperációjának fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban az ülésszak az országok számára ajánlásokat fogadott el, és megbízást adott a KGST könnyűipari állandó bizottságának, valamint a tanács más szerveinek. Az ülésszak jóváhagyta a postai és távközlési állandó bizottság által — a posta és távközlés területére vonatkozóan — előterjesztett főbb együttműködési irányokat és feladatokat, továbbá ajánlotta a KGST-tagállamoknak, valamint a tanács illetékes szerveinek, hogy ezeket az együttműködés megvalósítása során tartsák irányadónak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei több intézkedést tettek a KGST-tagállamok közötti valutáris-pénzügyi kapcsolatok és az együttműködés jogi alapjainak további tökéletesítésére, a KGST-szervek tevékenységének megjavítására. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok államközi szervezetei, többek között a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank, jelentős munkát végeztek a Komplex Program intézkedéseinek megvalósítása terén. A KGST-tagállamok meghatalmazott bankjai által az NGEB-n keresztül végzett elszámolások összvolumene 1972-ben 1971-hez képest több mint 10 százalékkal nőtt. Bővültek az NGEB hivatalos kapcsolatai a világ különböző országainak bankjaival. A bank és a többi országok bankjai között műveletek összvolumene 1972ben az 1971. évihez viszonyítva 15,2 százalékkal nőtt. Tovább fejlődött a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül eszközölt hosszú és középtávú hitelezés rendszere. A fejlődő országok népgazdasága fejlesztésének elősegítése, gazdasági függetlenségük megszilárdítása és tartós külgazdasági kapcsolataik bővítése céljából a bank tagországainak felhatalmazott kormányképviselői és a Nemzetközi Beruházási Bank megállapodást írtak alá egy olyan speciális hitelalap létrehozásáról, amely a fejlődő országok gazdasági és műszáki megsegítését szolgálja. Az ülésszak határozatot hozott a KGST ösztöndíjalapjának létrehozására, hogy a fejlődő országok segítséget kapjanak szakembereiknek a KGST-tagállamok felsőoktatási intézményeiben történő továbbképzéséhez,