Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Közös közlemény a szovjet szakszervezeti küldöttség magyarországi látogatásáról
valamint a párizsi megállapodások alapján a dél-vietnami helyzet normalizálása érdekében végzett tevékenységét. A két miniszter nagy megelégedéssel állapította meg a teljes nézetazonosságot az összes megvitatott kérdésben. A tárgyalások szívélyes, baráti légkörben folytak. Péter János külügyminiszter magyarországi hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Petr Mladenovot, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Szófia, 1973. május 25. JUNIUS KÖZÖS KÖZLEMÉNY A SZOVJET SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG 5—8 MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására június 5— 8-ig A. N. Selepinnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével hazánkban tartózkodott a szovjet szakszervezetek küldöttsége. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szívélyes baráti beszélgetésen fogadta. A küldöttség ellátogatott a székesfehérvári Videoton Gyárba, a veszprémi Bakony Művekbe, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-be és a Monori Állami Gazdaságba. Megtekintett szakszervezeti művelődési intézményeket és Székesfehérváron munkásgyűlésen találkozott a város munkásainak küldötteivel, ahol A. N. Selepin beszédet mondott. A szovjet küldöttség tárgyalásokat folytatott a Gáspár Sándor főtitkár vezette SZOT-küldöttséggel. A tárgyalások a teljes megértés és kölcsönös, testvéri barátság légkörében zajlottak le. Tárgyalásaik során a SZOT és az SZSZKT küldöttségei kölcsönösen informálták egymást szakszervezeteik tevékenységéről, szerepéről, a feladatokról. A két ország szakszervezetei, felhasználva a szocialista társadalmi viszonyok nyújtotta lehetőségeket, növekvő hatékonysággal munkálkodnak munkásosztályuk, dolgozóik alapvető céljainak megvalósításán. E munka sikeréhez hozzájárul a mindkét országban érvényesülő szocialista demokrácia, a szakszervezetek széles körű jogainak törvénybe foglalása. A SZOT és az SZSZKT azt vallják, hogy a szocialista országok és szakszervezeteik tevékenységét a nem szocialista államok szakszervezetei példaként tekinthetik fejlődésük útjának megválasztásánál. A magyar és a szovjet szakszervezetek hangsúlyozták, hogy egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a dolgozók mozgósítását a pártjaik által kitűzött feladatok teljesítésére. Mindent elkövetnek népeik életszínvonalának és kulturális szintjének to-