Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - „Az európai biztonságról” Puja Frigyesnek, a külügyminiszter első helyettesének cikke a Népszabadságban

kapitalista országok viszonyának zavarását célzó esetleges imperialista kísérletek útjában. A napirend és a napirenddel foglalkozó bizottságok feladatainak a meghatározása a helsinki tanácskozás legfontosabb, de nem egyetlen megoldásra váró problémája. Az előkészítő tanácskozáson ezenkívül meg kell tárgyalni a biztonsági értekezlet résztvevőinek, helyének, idejének, lefolytatásának és ügyrendjének a kérdéseit is, valamint bizonyos finanszírozási problémákat. Sok fontos kérdés vár tehát rendezésre. Sor kerülhet-e ilyen körülmények között a biztonsági értekezlet összehívására még ez év nyarán? Igen, de csak akkor, ha a hangadó nyugati országok képviselőinek álláspontjában pozitív változás történik. Néhány nyugat-európai ország helsinki nagyköveteinek magatartásából ugyanis az a következtetés vonható le, hogy kormányaik nem döntötték még el véglegesen és egyértelműen, részt vesznek-e a biztonsági értekezleten vagy sem. A nyugati országok egy másik részének kormányai elkötelezték ugyan magukat a biztonsági értekezlet mellett, de arra törekszenek, hogy minél több engedményt csikarjanak ki a szocialista országoktól. E célból elnyújtják az előkészítő tanácskozást, s a ,,jó előkészítésre" hivatkozva, részletekbe menő vitákat kényszerítenek ki, olykor provokatív javaslatok elfogadását erőltetik, indokolatlanul hosszú szüneteket iktatnak be stb. Mindebben a Közös Piac néhány tagországa jár az élen, amelyek, úgy látszik, így akarják megmutatni, mit is jelent majd a sokat emlegetett nyugati politikai együttműködés. Ideje lenne, ha a NATO-országok feladnák a helsinki előkészítő tanácskozás terméketlen összekapcsolását a bécsi haderőcsökkentési konzultációval. A két tárgyalás eddigi menetéből már eléggé világossá válhatott szá<mukra, hogy a szocialista országokra ilyen módszerekkel nem lehet nyomást gyakorolni. A szocialista országok akarják a biztonsági értekezletet, de úgy vélik, hogy az nemcsak nekik fontos. Egyoldalú gesztusok és engedmények követelése nem vezet célhoz. A biztonsági értekezlet kérdésében nemcsak a szocialista országoknak kell konstruktív magatartást tanúsítaniuk, hanem a NATO-országoknak is. A béke és a biztonság megszilárdítására irányuló erőfeszítések csak úgy lehetnek eredményesek, ha azt mindkét fél őszintén akarja, ha megvan a kölcsönös jóakarat, egymás véleményének figyelembevétele és a maximális megegyezési készség. Egyes semleges nyugati országok vezetői is elgondolkodhatnának azon, hogy milyen nehézségeket okozhat egyes, nem eléggé átgondolt javaslatok felvetése az előkészítő tanácskozáson. A tanácskozás bebizonyította, hogy nincs esélye olyan kérdések napirendre tűzésének, mint a Közel-Kelet vagy a Földközi-tenger medencéjének a problémája. A leszerelés problémakörébe vágó javaslatok elfogadásának erőltetése csak a biztonsági értekezlet további halogatását eredményezheti, hiszen az államok többsége ilyen kérdések napirendre tűzésével nem ért egyet. Nem a szocialista országok tehetnek arról, hogy a bécsi haderőcsökkentési konzultáción nem vehetnek részt azok a semleges országok, amelyek érdekeltséget mutatnak e téma iránt, hiszen a NATO-országok utasították el az erre irányuló szocialista javaslatokat. Szükség van végül az előkészítő munka ütemének meggyorsítására. Ha