Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Marjai József külügyminiszter-helyettes nyilatkozata az MTI-nek a vietnami békeszerződés végrehajtásáról, a saigoni kormány és az USA békebontó akcióiról és a magyar küldöttek helyzetéről

nagy türelmének, a párizsi szerződések részükről történt következetes tiszteletben tartásának köszönhető, hogy a saigoni csapatok által provokált számtalan incidens nem vált széles körű fegyveres összecsapások rendszerévé. A párizsi megállapodások érvényesítését szolgálta a DIFK magatartása, azok az intézkedések, amelyekkel megakadályozták a konfliktusok eszkalálását, s amelyek a harci cselekmények korlátozására, megszüntetésére irányultak. A megállapodás cikkelyei fontos szerepet szánnak a négyoldalú és kétoldalú katonai vegyesbizottságnak, valamint a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságnak. Miképpen ítéli meg e bizottságok eddigi munkáját, különös tekintettel arra, hogy a 60 nap elteltével a négy aláíró félből álló katonai bizottság beszüntette működését? A nemzetközi ellenőrzési mechanizmusról rendelkező cikkelyek fontos részét alkotják a párizsi megállapodásnak, de nem ezek a legfontosabbak. A megállapodásban foglaltak érvényesülése ugyanis döntő mértékben az aláíró felek tevékenységétől függ, nem pedig a nemzetközi ellenőrzési, felügyeleti rendszertől. A megállapodások egyértelműen leszögezik, hogy ,,a megállapodás végrehajtása a megállapodást aláíró felek felelőssége". Ezért különösen fontos szerepet szántak az aláíró felekből alakult és a 60 nap után megszűnt négyoldalú és az ezt követő időszakra fennmaradt kétoldalú katonai bizottságnak, amelynek az a feladata, hogy biztosítja ,,a felek közös cselekedeteit a megállapodás végrehajtása céljából". A saigoni kormányzat a legkülönbözőbb manőverekkel fékezte a négyoldalú katonai bizottság tevékenységét; a megállapodásokat megszegve, nem biztosította a VDK és a DIFK képviselőinek normális működéséhez szükséges elemi élet- és munkafeltételeket, szinte teljesen elszigetelte és még az NEFB-vel való érintkezésüket is korlátozta, hogy gondoskodott biztonságukról. A saigoni rezsim e politikájának lettek áldozatai a VDK és a DIFK meggyilkolt vagy megsebesített delegátusai. Az elkövetett súlyos atrocitások miatt a négy fél katonai bizottsága fennállása alatt csak igen korlátozottan volt működőképes. A saigoni rezsim a közös katonai bizottságok munkájának akadályozásával az első 60 nap alatt éppen a párizsi egyezmény érvényesülését kívánta fékezni és önmagának akart nagyobb mozgásszabadságot biztosítani a megállapodások sorozatos megsértésére. További tényleges szándékainak igen fontos mércéje lesz az, hogyan vesz majd részt a kétoldalú katonai vegyesbizottság munkájában, milyen feltételeket biztosít a megállapodásokban megszabott tevékenységhez a DIFK képviselői számára. A 60 nap utáni időszak első jelzései, sajnos, nem biztatóak. A felsorolt okok miatt igen bonyolult körülmények között dolgozott az Indonézia, Kanada, Lengyelország és Magyarország képviselőiből álló Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság, amelynek helyzetét még nehezítette az is, hogy a megállapodásból ráháruló feladatain kívül saját eljárási szabályait és szervezetét is a helyszínen kellett és részben még kell kialakítania. A saigoni rezsim — ha nem is olyan mértékben, mint a ka-